Két tengelyes személykocsik

Eredeti és modell

A két tengelyes személykocsik készítése természetes folytatása a teherkocsik modellezésének. A teherkocsikból már szép szerelvényt tudok összeállítani, személykocsiból azonban csak a régi osztrák eredetű kocsi modellje áll rendelkezésre. Pedig a 327-es nem vontathat teherszerelvényt! Igaz, négy tengelyes kocsik jobban illenének hozzá, de azok készítése nagyobb felkészültséget igényel. Majd egyszer, később...

A magyar személykocsik

Magyar személykocsiból nagyon sokféle készült. A gyári jellegek kódja nemcsak végigment az egész ábécén, de megismétlődött kis- és nagybetűkkel is és különféle aposztrof jelek is társulhattak hozzájuk. Szakértők nyomatékosan felhívták a figyelmemet, hogy ezek mind különféle kocsikat takartak, nem szabad összekeverni őket!

Ha azonban figyelmesen megnézzük az egyes típusokat feltűnhet, hogy a különféle, egymástól gyakran távoleső jelleg-kódok nem egyszer hasonló megjelenésű és kivitelű kocsikat takarnak. Néha csak a kocsik egyes szerelvényei térnek el egymástól, néha kisebb, pár centiméteres méretbeli eltéréseket találhatunk, de a járművek kivitele és a megjelenésük nem áll távol egymástól. Az egyes gyártási konstrukciók legtöbbször jól csoportosíthatók. Egy-egy korszaknak, ami akkoriban 5-10 éves gyártási időszakot fedett le, megvannak a maga jellegzetes gyártmány családjai. Mivel Magyarországon egy lényeges vasúttársaság volt a MÁV és ez nagy hangsúlyt fektetett a tipustervek alapján készült mozdonyok és kocsik beszerzésére, az állomány meglehetősen egységes lett. Találhatunk igen nagy sorozatban készült kocsikat, esetleg kisebb darabszámban készült, de a nagy sorozattól alig eltérő szerkezetű konstrukciókat és egy-két különleges vagy prototípusnak tekinthető kocsit.

A 6m tengelytávolságú kocsik

A modellezéshez a legalkalmasabbnak a 6m tengelytávolságú személykocsik családja látszott. Ezek a kocsik még forgalomban voltak nemcsak az 1930-as években, de egészen a gőzös korszak végéig. Nem egyet az 1960-as években "vasvázasítottak". Az 1920-as években a kocsikat vaslemez borítással látták el, amit nem nehéz modellezni. A 6 méteres tengelytáv a modellben még nem teszi szükségessé a billenő tengelyt, ezt a hosszú Jkh kocsi és a Gh kocsi futása bizonyította. Egyedül a tető végének a kiképzése látszott nehezen modellezhetőnek. A 6m tengelytávolságú kocsikat 1902 és 1908 között gyártották. A korábbi, nagyon elterjedt 5m és 5,3m tengelytávú kocsikat váltották fel. 1908-tól a gyártásban, beszerzésben átadták a helyüket a hozzájuk hasonló, csak hosszabb, 7m tengelytávolságú kocsiknak. Volt azonban egy kivétel, a "kakukktojás": az 1. Vh, vége után legyártottak még egy 6m tengelytávolságú, harmadosztályú sorozatot, amelynek a tagjai még rövidebbek is voltak, mint a korábbi hasonló kocsik. Ezek voltak a VIIIS jellegű személykocsik. A magyarázat erre az, hogy a gyárakban nagy számban félig készen álltak poggyászkocsi alvázak, amelyekre a lecsökkent méretű országban már nem volt szükség, emiatt személykocsi formájában építették meg őket. Az alváz méretei adottak voltak, erre csak egy rövidebb kocsiszekrény fért rá, így ez a típus egy fél szakasszal rövidebb lett, mint a korábbi, 6m tengelytávolságú kocsik.

Jellegzetességek

Ebből a kocsicsaládból - mint a legtöbb, hasonlóan nagy sorozatban készült kocsiból - készült 1-2., 2., és 3. osztályú kivitel. "Tiszta" 1. osztályú nem került a sorozatba, nyilván úgy ítélték meg, hogy a vicinálisokban, ahol ezek a kocsik jártak, nincs szükség annyi első osztályú szakaszra. Az 1-2 osztályú kocsikban másfél első osztályú és két másodosztályú szakasz volt. Meg kell jegyezni, hogy a "tiszta" másodosztályú kivitelű kocsik valójában nem 6m tengelytávval készültek, hanem csak 5,8m-essel. Ennek az lehetett az oka, hogy kocsiszekrény hosszát a benne lévő szakaszok hossza adta ki, a 6m-es tengelytáv feltehetőleg túl hosszú lett volna a rövidebb kocsiszekrényhez. Az 1-2 osztályú kocsi viszont 6m-es tengelytávval készült, mert a szakaszok beosztása ugyan megegyezik a másodosztályú kocsiéval, de az első osztályú szakaszok valamivel hosszabbak, így hosszabb lett a kocsiszekrény is.

A kocsikat kezdetben "tetővilágítós" kivitelben gyártották, viszont a legutolsó sorozatok már gyárilag is kerek "dongatetőt" kaptak. Az 1920-as években a kocsikat szinte mind átépítették "dongatetősre". Ezzel együtt vaslemez burkolatot is kaptak, emellett a legtöbb kocsinál befedték a homlokfalon az átjáró két oldalán található keskeny ablakokat. A fényképek tanúsága szerint azonban egyes kocsikon megmaradt a két homlokablak az átalakítás után is.

A kocsik alváza még nem volt feszítőművel ellátva, a 6m tengelytávolság mellett ezt nem látták szükségesnek. A két világháború között a többségüket gázzal világították, a képeken láthatjuk az alvázra függesztett nagyméretű gáztartályt. A kocsik kezdettől fogva fel voltak szerelve Westinghouse fékkel. A fékhenger ezeken még egybe volt építve a féklevegő tartállyal.

Típusok

Az eredeti sorozat kivitele megegyezett az akkoriban szokásos kocsikéval. Az 1-2. és 2. osztályú kocsik fülkés kivitelben készültek, fülkénként 2-2 egymáshoz közel elhelyezett ablakkal. Az 1-2. osztályú kocsikban másfél 1. osztályú és két 2. osztályú fülke volt, a tiszta 2. osztályúban ugyanennyi, tehát három és fél fülke, de mivel a 2. osztályú fülkék rövidebbek voltak, mint az 1. osztályúak, a kocsiszekrény is ennek megfelelően rövidebb volt. Az oldalt elhelyezett folyosó miatt ezen az oldalon az ajtók ferdén helyezkedtek el és ennek megfelelően előttük a lépcsők csigalépcső-szerűen kanyarodtak. A 3. osztályú kocsik termes kivitelűek voltak, szakaszonként egy-egy ablakkal, amelyek keskenyebbek is voltak, mint a 2. osztályú kocsik ablakai. A VIIIe jellegű kocsikban öt szakasz fért el, a rövidebb VIIIS jellegűekben viszont csak négy és fél szakasz, ez jól látszik az ablakok kiosztásán is. A kocsiknak csak az egyik végén volt vécé, a fülkés kocsikban értelemszerűen a folyosóval ellentétes oldalon. A kézifék berendezés a vécé felőli végén volt a kocsiknak, a gáztartály viszont a vécével ellentétes oldalon.

A modellek

Elgondolásaim szerint három különféle kocsit terveztem. Egy 1-2. osztályú, VB jellegű kocsit, egy 3. osztályú, VIIIe jellegűt és egy szintén 3. osztályú, VIIIS jellegűt. Az első modell, ami VIIIS jellegű kocsinak készült, gyakorlatilag kísérleti példány lett, ezen próbáltam ki a gyártási eljárásokat, az elképzelések megerősítésére szolgált. Így aztán - ahogy később kiderült - a konstrukcióba belecsúszott egy-két apróbb hiba is. Emiatt úgy döntöttem, hogy ebből a kocsitípusból még egyet készítek. Így állt össze a kis szerelvény két VIIIS jellegű és egy VIIIe jellegű harmad osztályú, valamint egy VB jellegű 1-2 osztályú kocsiból.

A személykocsi modellek készítését évekkel később követte egy Dn sorozatú poggyászkocsi modellje.

MÁV személykocsik minipic

Az eredeti

Képek

A modell
A modellek tervezése A modellek készítése Tervrajzok Az építés során készült képek A kész modellek képei

Vissza a Modell Oldalra

Vissza a Kezdő Oldalra