A MÁV 327-es sorozatú gőzmozdony modell készítése

6. rész

A mozdonysátor

A 327-es mozdonysátrának a konstrukciója tartalmaz részleteket, megoldásokat minden korábbi modell mozdonysátor készítéséből. A mozdonysátor elején egy pontosan illesztett kivágás található az állókazán számára, mint a 326-os modellen. A 327-esnek ugyanúgy nincs különálló tetőlapja, mint a 342-es modellnek, hanem a tető egybe van építve az oldalfallal. Az egész mozdonysátor pedig egy önálló kivehető egység lett, mint a 325-ös modellen.

A padlólap

A mozdonysátor padlója egy viszonylag vékony, 0,4mm-es alpakka lemezből keszült. Erre ugyanis az igazi mozdonyon is az alsó oldalra merevítő profilok lettek forrasztva. A profil azonban nem a padlólemez peremén van, hanem kissé beljebb, párhuzamosan a peremmel. Ezt csak úgy lehet modellezni, ha a lemez maga vékony. A profil 0,3mm vastag alpakka lemezből készült, 0,8mm széles csíkra lett kivágva és lereszelve, majd az élével az alaplapra forrasztva.

A lemez maga U-alakban ki van vágva, hogy helyet adjon az állókazánon belül a hajtóműnek. Erre két oldalról szorosan illeszkedik, ami a mozdonysátor helyét pontosan biztosítja. A padlólapra alulról felforrasztásra kerültek a lövettyűk konzoljai és a sebességmérő tartója. Az alaplapot sajnos kétszer kellett elkészíteni. Az első változatnál ugyanis a hajtómű számára készült középső kivágás 11mm széles volt annyi, mint a főkeret belső kivágása. A 327-esnél viszont a hajtómű csak 9,6mm széles, emiatt a padlólapot nem lehetett elég szilárdan felerősíteni. Az újabb padlólap kivágása ugyanolyan széles, mint a hajtómű, ezt a beleilleszkedő hajtóműház pontosan a helyén rögzíti.

A padlólapon látható még a hajtómű kivágásának mindkét oldalán egy-egy hosszanti kivágás. A modellen csakúgy, mint az igazi mozdonyon, a leghátsó hajtott kerék "belóg" a mozdonysátor padlójába, ami egy-egy íves takarólemezzel van lefedve.

Homlok- és oldafalak

A 327-es mozdonysátrának két oldalfala, két ferde fala és egy kicsi felső homlokfala van. A ferde falak az elliptikus ablakkivágás és a bonyolult kazán kivágás miatt maratással készültek. Az össze oldalfal felülete a méretre reszelés előtt még egyszer be lett kis időre rakva a maratókádba. Így az alpakka felülete megmarodott, kissé érdes lett, ami feltehetőleg segít abban, hogy később a festés jobban megtapadjon rajta. Ezzel együtt járt, hogy a lemezek felületét ezután nem volt szabad sem reszelni, sem csiszolni, ami az érdesített felületet újra kisimította volna.

Kérdés volt, hogy a modellen hol találkozzon az oldalfal és a tető, hiszen nyilvánvalóan nem lehet az oldafalakat és a tetőt egy darabból készíteni, mert igen nehezen lehetett volna a méretpontosságot biztosítani az ablakok és a kivágások számára. Kézenfekvő lenne a tető peremén kissé belül lévő ereszcsatorna utánzata alá tenni. Ekkor az oldalfalak felül kissé behajlanak, így készült a 342-es modell teteje. A 327-esnél ez viszont azt jelentené, hogy az oldalfalak elejére a ferde fal fölé kinyúló sarkot is rá kell hagyni, az oldalfalak méretezése és pontos kireszelése aránytalanul nehezebb lett volna. Emiatt a 327-es modellen az oldalfalak csak a sík lemez tetejéig tartanak, a tető e fölé került. Ez azzal járt, hogy a tetőt nagyon pontosan kellett elkészíteni és beilleszteni.

Az oldalfalak kivágása és méretre reszelése után egyesével fel lettek forrasztva a padlólapra, a pontosságot a padlólap furataiba behelyezett 0,5mm átmérőjű huzalból készített tüskék biztosították. A falak egymással is össze lettek forrasztva, a 45 fokos letörésnél a csatlakozó felület az oldalfal lemeze mögé lett beforrasztva. A kazán kivágása az anyag ráhagyásával némileg kisebbre készült. Ez a kivágás aztán az összeforrasztott mozdonysátorral rá lett illesztve a belógó állókazánra. Az illesztés csiszolókoronggal (mint a képen) és reszelővel történt. Igen kényes munka, mert az állókazánnak könnyedén be kell csúsznia a kivágáson, ugyanakkor nem keletkezhet látható rés a mozdonysátor és a kazán között.

A tető

A tető lemezét pontosan rá kellett illeszteni az oldalfalakra, hiszen az igazi mozdonyon sincs törés a kettő között. Hátulra keresztben egy borda-lemez került, aminek az íve a tető ívét határozza meg. A ferde és keresztirányú homloklemezekre itt is rá lett hagyva. A tetőlemez kivágása és meghajlítása után az oldalak addig lettek lereszelve, amíg a tetőlemez pontosan, törés nélkül ráilleszkedett az oldalfalak tetejére.

Ezután tető elöl kilógó részét és a 45 fokban letört és hátulról felforrasztott oldalfal-homlokfal találkozást kellett síkba reszelni, Mivel a felület maratással létrehozott érdesítését nem volt szabad kisimítani, nem jöhetett számításba a sarok síkba csiszolása vagy reszelése. A kazánnyílás köré egy vékony, 0,2mm vastag bronz csík lett felforrasztva, ez tartotta távol a reszelőt a maratással érdesített felülettől.

Végül a tető közpére rákerült a szellőző ferde tetejű doboza. Ez négy alpakka lapból készült, a hátsó falára egy zsalu imitációja látható. A tetőre egyszerűen fel lett forrasztva vigyázva, hogy közben szét ne essen.

Mivel a mozdony kiegyensúlyozása már a tervezés során előrelátható módon gondot okozott, a modell készítés végén szükség mutatkozott arra, hogy a tetőbe is bekerüljön valamennyi ólomsúly. Persze csak annyi, ami a modell stabilitását nem zavarja. A tető formájú ívelt ólomsúly öntéssel készült el és be lett ragasztva a tetőbe úgy, hogy a szokásos szemlélő számára láthatatlan marad.

Ablakok, pántok

Az ablak keretek rézlemezből maratással készültek, mint az eddigi modelleken is. Mivel a mozdonysátor falai alpakkából vannak, az ablakkereteket fel is lehetett pákával forrasztani, nem volt szükséges ragasztani.

Az ablak alatt dupla pánt látható, ez 2 darab egymás mellé felforrasztott 0,2mm vastag 1mm széles réz csíkból keszült, a sarkoknál természetesen síkba lett a csatlakozás reszelve. Alul, a padlólemez fölött szintén egy pánt megy körbe, ami a kerékfedél körül ívesen illesztve lett felforrasztva.

A mozdonysátor oldallemezeinek a végén egy függőleges kapaszkodórúd megy a padlótól a tetőig. Ehhez belül, a tető mögött nem láthatóan egy tartóprofil csatlakozik, ennek a furatába illeszkedik a kapaszkodórúd. A rúd tetején az íves szalagok 0,5mm széles, 0,25mm vastag alpakka csíkból készültek

Előre a 327-es modell készítés 7. oldalára

Vissza a 327-es modell főoldalhoz