A két modellnek különböző felépítésű
mozdonysátra van. A régebbi kivitelt ábrázoló
modell két részből álló mozdonysátrat
kapott, amelyek a homlokfal közepén vannak egy
szegecs-sorutánzattal összefogva. Így csak a
legelső 326-osok épültek. A másik modell három
részes mozdonysátorral rendelkezik, amelynél két
szegecs-sor látható a homlokfalon, a két ovális
ablak mellett, a belső oldalon. A modellen ez egyik szegecs-sornál
a homlokfal össze lett forrasztva, hogy szereléskor ne kelljen
három különálló alkatrésszel
bajlódni.
Mind a két konstrukciónál a falak egy-egy ívesen hajlított sarokkal rendelkeznek. A falakat ezért csak elnagyolva kellett először kivágni, elvégezni a hajlítást egy kerek acélrúd mentén, és csak azután lehetett a falak végleges alakját megadni és az ablakokat kivágni és méretre reszelni. Ez amiatt volt szükséges, mert a réz-modellezésben a hajlítás talán a legpontatlanabb eljárás és a hibásan hajlított alkatrészeket nem könnyű kijavítani, sokszor nem is lehet nyom nélkül helyrehozni. Ha viszont először hajlítunk, és a kivágást és méretre reszelést ezután végezzük, a reszelés pontos helyzetét a már hajlított oldalakhoz tudjuk igazítani.
A méretre reszelésnél talán a legnehezebb feladat
az volt, hogy a frontoldal kivágását pontosan az
állókazán bonyolult alakjához kellett illeszteni,
hiszen az nagyon feltűnő lenne, ha a kazán és a
mozdonysátor között rés maradna. Ezt csak nagyon
finom reszeléssel és a kazánoldalhoz való
sűrű hozzáillesztéssel lehetett elvégezni.
Minden elővigyázatosság ellenére készültek
selejtes példányok, amiket el kellett dobni. Az ellipszis
formájú homlokablakok csak kinagyoltan készültek
el. Ide ugyanis egy vegyi úton maratott ablakkeret került, ami
a reszelt keretet eltakarja.
Az oldalfal közepére kettős rézszalag került,
mint ahogy az igazi mozdonyokon is látható.
A hátsó ablak-kivágás alsó peremére pedig 0,5x1mm-es
rézprofilból párkány. Ez hátul
túllóg a falon és egy 0,5mm-es furat van benne.
Ezen lett keresztüldugva a függőleges kapaszkodórúd,
ami egy 0,5mm átmérőjű rézhuzalból
készült. Az oldalfalak tetejére 0,5mm-es
rézlemezből egy lapos profil készült. Ez tartja
hátul a kapaszkodórúd tetejét, behajlik a homlokfal
tetejére és középen egy fülhöz csatlakozik,
ami a falakat erősíti az állókazán
tetején található furatos rézlemezhez. A
kapaszkodórúd alja is kilóg a fal alatt, ez illeszkedik
be a mozdonysátor padlóján található furatba.
A tető egy egyszerű 0,5mm vastag négyszögletes rézlemez. Mielőtt ívesre lett hajlítva, felhevítéssel ki lett lágyítva, hogy könnyebb legyen a hajlítás. Egy 3mm-es furat készült a közepére a hátsó biztonsági szelep "kéményének", és emellett egy kis lyuk a sípnak. Belülről a nagy furat elé egy fül került felforrasztásra, ami majd a tetőt az állókazánhoz erősíti. A tető két hosszoldalának a belső oldalára egy-egy lapos rézprofil lett felerősítve. Ezeknek az a szerepe, hogy az oldalfalak tetejéhez képest pozícionálják a tetőt, hogy az el ne ferdüljön. Kívülről ezek nem láthatók.
A mozdonysátor összeszereléséhez először az oldalfalak végén található kapaszkodórúd alsó csúcsát kell a padló furatán átdugni, majd a falakat a padló külső peremén lévő profil mögé bepattintani. A tetőt fel kell helyezni úgy, hogy a biztonsági szelep "kéményét" egyben az állókazán tetején lévő furatba belehelyezzük. Ezután az állókazánon elhelyezkedő, az oldalfalak tetejéről kiálló és a tetőről lelógó füleket egy vonalba kell hozni, és egy M1,6-os csavarral összeerősíteni. A sípot a tetőn keresztül dugva kell az állókazán furatába helyezni.
Nyolcadik oldal: Apró alkatrészek
Vissza a 326-os modell főoldalra
Vissza a Modellépítési kezdő oldalra
Ez az oldal 2001 május 12.-én lett utóljára megváltoztatva.
© Erő János