Eredeti és modell
|
|
Eredeti és modell |
|
Az egyszerű fedett G-kocsi és a trapéz tetejű Gh kocsi elkészítése után természetes folytatásnak mutatkozott a hűtőkocsi modellje. Ezek is nagyon jellegzetes régi magyar kocsik és mivel nem vagonvörös, hanem szürke színüek, jól mutatnak egy terepasztalon a kocsisorban. Emellett a hűtőkocsik külső palánkozása függőleges, ami kellemesen elüt a többi teherkocsi vízszintes deszkáitól.
A régi, trapéz tetejű hűtőkocsiból
láthatunk egy
1:5-ös modellt a Közlekedési Múzeumban,
de Istvántelkén is állt régebben a "parajosban"
két ilyen kocsi. Míg az istvántelki két kocsi
úgy hasonlít egymásra, mint egyik tojás a másikra,
a Múzeum modellje egy másfajta formát mutat.
Ilyen kocsi képét láthatjuk a "125 éves a magyar vasút"
című kiadványban is, és ezekről lehetett találni
jellegrajzot is. Ránézésre is megállapítható,
hogy a modell egy régebbi kivitelt ábrázol,
míg az istvántelki kocsik újabbak.
A két kocsifajta fő méretei azonosnak tűnnek,
de a részleteket szemlélve több jelentős eltérést
is találhatunk. A legszembetűnőbb az, hogy a
régi kocsik végére egy viszonylag magasra helyezett
fékezőfülkét szereltek, míg az újabb kocsik végén
egy íves tetővel lefedett fékezőállás van.
Természetesen az összes hűtőkocsit lehetett
fékezni, hiszen ezeket a gyorsabb eljutás
érdekében gyakran sorolták be személyvonatokba is.
Feltehetőleg ugyanebből az okból a régi kocsi
oldala mentén alul járólapot találunk, a kocsi
oldalára pedig hosszában kapaszkodórudat szereltek -
hasonlóan a korabeli posta- és kalauzkocsikhoz.
Erre azért volt szükség, hogy a kalauz menet közben
végig tudjon menni a vonat mentén.
A kapaszkodókat és járólapokat a postakocsikról,
kalaúzkocsikról az 1920-as évek közepén leszerelték,
nyilván a megnövekedett vonatsebességek
mellett túl veszélyessé vált ez a gyakorlat.
Feltehetőleg ekkor vagy nem sokkal később leszerelték
a járólapot és kapaszkodókat a hűtőkocsikról is,
ezért nem látunk ilyesmit az újabb kocsikon.
A régi kocsiknak régi, kétrészes csapágyháza
volt, az istvántelkieknek viszont újabb,
egyrészes. A régi kocsikon hosszú, egyenes
csapágyvillát láthatunk, az újabbakon
íveltet. A régiek hátsó homploklapján
a tetőre felvezető lépcső fokai egyesével
vannak a palánkozásra felszerelve,
az újabb kocsik létrát kaptak. Másképp
néznek ki a tetőnyilás fedelei, szerelvényei is.
Érdekes módon az ajtók és azok szerelvényei
egyformának tűnnek.
A kétféle változat arra késztetett, hogy magam is két kocsimodellt készítsek, a két kivitelnek megfelelően. A modelleket a Gh kocsi készítésénél alkalmazott anyagokkal és technológiákkal készítettem el. A kisebb méretek miatt persze kevesebb gonddal járt az összeillesztés, de a fékrudazat és -bódék nem kevés gondot okoztak.
Ez az oldal 2009 április 16.-án lett utóljára megváltoztatva.
© Erő János