Az hamarosan világos volt, hogy a
két kocsifajta fő méretei megegyeznek,
tehát a rajzok is együtt készültek.
Egy közös rajz készült el először,
amire aztán külön-külön be lettek
rajzolva az eltérő részletek.
Az újabb kivitelű kocsiról nem állt rendelkezésre sem rajz, sem modell. Viszont Istvántelkén módomban volt alaposan, minden oldalról lefényképezni és részben meg is mérni mindkét ott heverő kocsironcsot.
Az hamarosan világos volt, hogy a
két kocsifajta fő méretei megegyeznek,
tehát a rajzok is együtt készültek.
Egy közös rajz készült el először,
amire aztán külön-külön be lettek
rajzolva az eltérő részletek.
A rajzok és az istvántelki kocsi összevetése azt is megmutatta, hogy a felépítményen kívül eltérések figyelhetők meg az alvázban is. A régi kocsi egyenes, hosszú csapágyvillával készült és régi típusú, két részes csapágytokkal. Az új kivitel Istvántelkén viszont hajlított csapágyvezetékkel rendelkezik és egyrészes MÁV csapágytokkal. Emellett a fékrendszert is különbözőre terveztem. A régit aszimmetrikus rudazattal, az újat a modernebb szimmetrikus kivitellel.
A régi kocsi tetejéről nem állt
rendelkezésre pontos rajz. A jellegrajzból
csak a nyílások hozzávetőleges mérete derül ki,
a pontos kivitele nem látszik. A tetőnyílások
és szellőzőkürtők részleteit
feleségem rajzolta le a múzeumi modell
megfigyelésével, ami a modell magasan
elhelyezett tárolója miatt csak
létráról volt lehetséges.
Az új kocsi tetejét Istvántelkén a kocsira felmászással sikerült megismerni. Jól látszott, hogy ellentétben a régi kocsival az újabbnak nem két, hanem három betöltő ajtaja volt. Maguk a fedelek nem maradtak fent, mert szemmel láthatólag valamikor a rendszeres használat után az egész tetőt festett vászonnal beburkolták és ezt lécekkel leszorították - a volt nyílásokkal együtt. Így csak feltételezni lehet, hogy a fedélajtók ugyanolyan kivitelűek voltak, mint a régi kocsin.
Előre a Gn-kocsi építés 2. oldalára
Vissza a Gn-kocsi projekt főoldalára
Ez az oldal 2009 június 19.-én lett utóljára megváltoztatva.
© Erő János