A hajtó- és a csatlórudak 1mm-es alpakka lemezből készültek. Az alpakka ideális anyag a rudazat készítésére, mert a színe hasonlít az acélhoz, amiből az igazi mozdonyok rudazata készült. Van persze egy kis különbség, de ez csak annak tűnik fel, aki a két anyagot egymás mellett látja. Így az elkészült rudazatot nem kell festeni, ami elkerülhetetlen lenne, ha rézből készülne (mint pl. a Kandó mozdonynál)
Mivel a 342-es mozdonyon az öszes hajtó- és a csatlórúd
I-keresztmetszetű volt, aminek a hornya jól látszik,
először a hornyolás készült el az alpakka lemezbe.
Ehhez a lemez egy szeglet segítségével
függőlegesen lett felerősítve a CNC-fúró-
és -marógép asztalára. Hosszas
próbálgatás volt szükséges ahhoz, hogy a
lemez pontosan párhuzamosan álljon a gép
X-tengelyével. Ha ez nem teljesül, akkor a horony
mélysége változni fog a rúd mentén!
Be kellett állítani a marás mélységét is, és kikísérletezni a hosszirány növekedését is. A horony mélységének a 0,3mm már a 326-os modell rudazatának a készítésénél is jól bevált. A marógép fűrészkorongja előszőr érintőt vett a lemezre, majd Y irányban 0,3mm-t belesüllyedt. Ezután X irányban előre haladt a horony hosszúságához szükséges távolságra. Az összes horony egyszerre készült el, a lemezen egymás mellé és -fölé.
A hornyok marása után a furatok elkészítése következett. Ehhez a hornyoltlemezt vízszintesen kellett felerősíteni az asztalra, megintcsak vigyázva arra, hogy a hornyok az Y tengellyel párhuzamosak legyenek. A hornyok középvonala bekarcolással meg lett hosszabbítva és a furatok pontosan ebbe a vonalba kerültek a tengenytávok által meghatározott távolságba.
Miután a hornyok és furatok elkészültek, a rudak lombfűrésszel ki lettek vágva, majd pontosan méretre reszelve.
A vezérmű finomabb rúdjai szerkezetileg a henger szerelvényhez tartoznak, ezért a készítésük ott lesz leírva.
Következő rész: A henger szerelvény
Vissza a342-es modell építési oldalra
Vissza a 342-es modell főoldalra
Ez az oldal 2003 május 14.-én lett utóljára megváltoztatva.
© Erő János
