Eredeti és modell
|
|
Eredeti és modell |
|
Igen, királynő és nem király, hiszen a legtöbb nyelvben
amelyek nemeket használnak, a mozdonyok nőneműek.
(kivéve a szláv nyelvekben, pl. "paravoz").
A 301-es az egyik legjelentősebb és legszebb magyar gőzmozdony,
pedig csak 22 db. készült belőlük és ezek közűl is
15-öt elhurcoltak a megszálló románok.
Itthon maradt a 301,001, 301,006, 301,009, 301,016, 301,019, 301,020
és a kompaund gépezetű 301,501.
Mint közismert, a 301,001 volt az áldozata a biatorbágyi merényletnek
1931 szeptember 13.-án. Ezt a mozdonyt aztán Fialovits Béla
kezdeményezésére "újjáépítették", valójában egy új mozdonyt készítettek.
Ezt a mozdonyt modelleztem meg.
Ha az óriás 601-est és a késői 303-ast nem számítjuk, a 301-es a legnagyobb magyar mozdonyok egyike. Nagyjából összemérhető a 424-essel, a 301-es kerete hosszabb, a szerkocsija rövidebb, de a mozdony tömege kisebb. Az 1920-as években közvetlen összehasonlító kísérletek is folytak a két mozdony között ahol az derült ki, hogy a teljesítményük nagyjából hasonló, de a 424-es jóval kevesebb vizet és szenet használt fel egy ugyanolyan vonat továbbításához, mint a 301-es.
A 301-es 100km/h sebességre volt engedélyezve, a 424-es csak 90km/h sebességre. Ez azonban az üzemben nemigen jelentett lényeges különbséget, mert akkoriban a pályaviszonyok kevés helyen tették lehetővé a 100km/h sebesség elérését és még kevésbé a tartós haladást ezzel a sebességgel. Emellett a kisebb átmérőjű csatolt kerekeivel a 424-es számottevően jobb gyorsulást érhetett el, tehát a nyílt pályán elszenvedett hátrányát induláskor behozhatta.
Érdekes lehet persze eljátszani a gondolattal, hogy mi lett volna a helyzet nagyobb sebességek mellett. A 301-es elérhette volna üzemben a 120km/h sebességet, bár a kerék átmérője önmagában ezt nem tette kívánatossá, de a tökéletesen kiegyenlített 4 hengeres hajtóművével feltehetőleg könnyen átléphetett volna ezen a korlátozáson. A műtanrendőri vizsgák jegyzőkönyvei több mozdonynál is bizonyítják a teszt során elért 140km/h-ás sebességet! Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen nagyobb sebességű üzem valószínűleg olyan magas fogyasztási adatokkal járt volna, ami bizonyára elvette volna az üzemeltető MÁV kedvét ettől az üzemtől.
Az első két 301-es, a két prototípus kis mértékben eltért a sorozat többi tagjától. Ezek ugyanis még nem kaptak Pecz-Rejtő féle víztiszítót, a mozdonysátruk két ferde homlokfala az állókazán fölött középen ék alakban találkozott. A későbbi gépeken a víztisztító felszerelése miatt a ferde homlokfalaknak ezt a csúcsos találkozását a kazán tetején letörték, ide egy menetirányra merőleges lemez került lezárásnak. Ez elé lehetett a felgyülemlett vízkő eltávolításához a víztisztító belsejét kihúzni. A későbbi 327-es és 328-as sorozatokat már eleve ezzel a megoldással tervezték.
A szemmel jól látható eltérés a villanyvilágítás felszerelésével kapcsolatos. Az "új" 301,001-est eleve villanyvilágítással készítették, az ehhez szükséges generátor viszont még nem a magyar mozdonyoknál később szokásos helyen, a füstszekrény felső részén található, hanem az állókazán jobb oldalán felül, a mozdonysátor előtt. Emellett a villannyal üzemelő homloklámpák formája is más, hiányzik a tetejükről a kürtő csöve, amire a villanylámpáknak nincs szükségük.
Később a képeket tanulmányozva sikerült még egy apró, de jellegzetes különbséget felfedezni.
Az "új" 301,001-esen a homokdómtól a középső hajtott kerékhez
vezető homokolócsövet hátrafelé hajlították meg.
A többi mozdonyról rendelkezésre álló fényképeken ez mindenütt elöl hajlított!
Természetesen a modell is megkapta azt az ovális táblát, ami a biatorbágyi merényletben elhúnyt mozdonyvezetőnek és fűtőjének állított emléket az újjáépített mozdonyon.
Vissza a Modellépítési főoldalra
Ez az oldal 2017 június 27-én lett utóljára megváltoztatva
© Erő János