A MÁV 301-es sorozatú gőzmozdony modell tervezése

1. rész

Általános tervezési megfontolások

A modell tervezéséhez szükséges van fényképekre, rajzokra, de leghasznosabb maga az eredeti mozdony. Jó tudni, hogy az általam modellezett mozdony, a "második 301,001" egy kicsit eltér a többitől. Ezt több leírás is megemlíti, de nem sorolják fel az eltéréseket és azt sem, hogy az "új" 301,001 csak a "régitől" tért-e el, vagy az újabbaktól is. A képek tanulmányozása után nagyon sok különbséget nem találtam. Az egyik észrevétel az volt, hogy a "második 301,001-en" a mozdonysátor teteje nem a "régi 301,001-hez, hanem a későbbi 301-esekhez hasonló. Mint tudjuk, az eredeti 301,001-esen még nem volt Pecz-Rejtő víztisztító, így a mozdonysátor két ferde homloklapja középen ék formában találkozott. Az "új" mozdonynak, a többihez hasonlóan, merőlegesre le van vágva.

A másik lényeges eltérés abban mutatkozik meg, hogy a második 301,001-et eleve villanyvilágítással készítették, a kazán jobb felső oldalára a mozdonysátor előtt felszerelték a turbogenerátort, ennek csövezését és kezelőszerveit, valamint a homloklámpák kivitele is más - hiányzik a lámpa szellőző kürtője. A kazán csövezése kicsit eltérő volt minden mozdonyon, az "új" 301,001 jellegzetessége, hogy a homokdómtól a középső hajtott kerékhez vezető homokolócsövet hátrafelé hajlították meg, az összes többin ez a hajlat előre áll. Erről bármilyen képen fel lehet ismerni ezt a mozdonyt.

Nagy segítséget nyújtott a modell tervezésében, hogy a Füstiben ott áll a szépen felújított 301,016-os, a Közlekedési Múzeum tárolójában pedig ki van állítva a 301,001-es 1:5 méretarányú modellje. Külön szerencse, hogy amikor az adatokat gyűjtöttem, a modell úgy volt elhelyezve a fali vitrinben, hogy a bal oldala állt a látogató felé. Ugyanis a mozdony bal oldaláról nagyon kevés kép áll rendelkezésre.

Rajzok

Rajzok tekintetében már kevésbé kedvező a helyzet. Rendelkezésre áll a két "hivatalos" jellegrajz, az egyik az iker kivitelű 301-esről, a másik a kompaund kivitelt ábrázolja. A kettő lényegében a gépezet méreteiben és a csövezésében tér el, a jól látható eltérés a külső henger fölött a gőzcső takaró lemez különböző kivitele. A mozdony többi részére nézve a méretek megegyeznek, tehát mindkét rajzot fel lehet használni a modell tervezésénél. A jellegrajzok természetesen a szokásos korlátozásokkal alkalmazhatók: csak oldal- és felülnézet látható rajtuk, a rudazatot vonalábra helyettesíti és egyes részeket metszetben ábrázol.

Emellett egy vasútbarát ismerősömtől kaptam egy pár beszkennelt rajzot, amelyek a mozdonysátor, a kazán és a futómű egyes részleteit ábrázolják. Több olyan nézet is van köztük amelyek hiánypótlóak, emiatt nagy segítséget jelentettek.

Fényképek

A mozdonyról - mint említettem - sok fénykép áll a rendelkezésre, hiszen Fialovits Béla kedvenc típusa volt és gyakran fényképezte. Ezeket itt sajnos szerzői jogi okok miatt nem mutathatom be, csak egyéb korai - leggyakrabban gyári - felvételeket tettem be a fényképek közé. Van a képek között olyan is, ami szinte pontosan oldalnézetben mutatja a mozdonyt, ezeket a tervezésnél is felhasználtam. Olyan fontos információkat nyújtottak, mint a rudazat vastagsága, védház kivitele (a jellegrajzon metszetben), stb.

Érdekes módon a rendelkezésre álló számos fénykép legtöbbje a mozdonyt a jobb oldaláról mutatja. Összesen két képet találtam, ami a bal oldalt ábrázolja. A 301,001-esről nincs bal oldali kép.

Emellett kívül-belül körbefényképeztem a Füstiben a ott kiállított 301,016-ost. Ez nagyon fontos információkat nyújt, nem szabad azonban megfeledkezni a korlátairól sem:

A Füsti mozdonyából hiányzik a teljes belső hajtó- és vezérmű. A belső tolattyú kétrészes himbájának a közvetítő rúdja a külső vezérmű peremén el van vágva, belül nincs meg sem a himba belső fele, sem a tolattyúrudak és vonórudak a tartó konzolokkal egyetemben. Hianyzanak a belső hajtókarok, dugattyúrudak és a keresztfej a keresztfej vezetékkel.
A külső vezérmű rúdjait utólagosan készítették, lemezekből és rúd anyagból hegesztették össze, míg az eredeti kivitel legtöbbször öntvény vagy kovácsolt alkatrész volt. A felújítók a megfigyelésem szerint meglehetősen pontosan dolgoztak, de a különbség mégis jól látható - ez persze a modellezést nem befolyásolja.
A hiányzó hajtó- és csatlórudakat - mint közismert - a felújítás során egy 424-es rudazat készletéből vágással és összehegesztéssel készítették (a 424-es csatlórudak a kisebb kerékátmérő és az ebből eredő kisebb tengelytáv miatt rendre rövidebbek). Ez persze azt is jelenti, hogy a rudak többi mérete (vastagság, horony) sem felel meg az eredetinek.
A Füsti mozdonyáról hiányzik a két külső hamuláda. Ezek persze nincsenek rajta a jellegrajzon sem, hiszen a jellegrajz ezt a részt metszetben ábrázolja. A beszkennelt rajzokon láthatók a hamuládák részletei, de sehol sem az egész láda. Emiatt ezt a fontos részletet a régi fényképek és a Múzeum modellje alapján kellett rekonstruálni.
A Füsti mozdonyán csak nagyjából állították helyre a fékrudazatot. Egyes csomópontokat még össze is hegesztettek, de azt is meg lehet állapítani, hogy a rudazat abban az elrendezésben ahogy ezen a mozdonyon látható, nem működhetett! Ráadásul a rajzok összevetése sem segít: a fékrudazat azokon is csak vázlatszerűen van feltüntetve. Emellett úgy tűnik, eredetileg is két egymástól eltérő kivitelben készülhetett.

A Közlekedési Múzeum modellje sajnos egy, az oldalfal mellett álló vitrinben volt elhelyezve. Meglehetősen sötét helyen található, üveg mögött, ami a fényképezést megnehezíti - amúgy sem szabad vakuval fényképezni. A modell bal oldalát mutatja a néző felé, tehát a kormánymű nem látható. Szerencsére a modell rendelkezik a külső hamuládákkal és valamennyire látható a belső vezérmű is.

Modellrajzok

A fenti dokumentumok és méresek alapján készült el a modell CAD rajza, már 1:87-es méretarányban. A beszkennelt jellegrajzot a fő méreteket tartalmazó CAD rajzhoz háttérnek beállítva lehetett a modell rajzát elkészíteni. Ellenőrzésképpen és a jellegrajz hiányzó részleteit kipótlandó az oldalnézeti fénykép is hasonló háttérkép formájában került a számítógépre, persze a még meglévő perspektivikus torzítást kompenzálni kellett. A közös rajzról aztán könnyebben kezelhető részletrajzok készültek.

A szerkocsi rajza önálló, függelten a mozdony rajzától, a jellegrajz alapján készült.

Előre a 301-es modell tervezés 2. oldalára

Előre a 301-es modell építés oldalára

Vissza a 301-es modell főoldalhoz