Szép részletes jellegrajz látható a "Jellegrajz Albumban", ami a 327,141-es szerkocsijával, valamint a Mozdonyparkban kiállított, víztartálynak átalakított példánnyal összevetve pontos tervek készítését tette lehetővé.
Meg kell jegyezni, hogy az összes fellelhető fénykép és a megmaradt példányok is a jellegrajztól egy-két helyen eltérnek, feltételezhetően a jellegrajz egy korábbi tervezési állapotot tükröz. A különbség a szerkocsi függőleges homlokfalának a formájában és kialakításában jelentkezik és a 327,141-esen is megfigyelhető. Itt a modell terveihez a fényképeken látható állapotot vettem alapul, tehát a modell a jellegrajztól kis mértékben eltér.
Ez a szerkocsi igen összetett jármű, sokkal bonyolultabb szerkezetű, mint a korábbi 3-tengelyes szerkocsik. A két forgóváz már önmagában is sok fejtörést okozott.
A szegecsek sajnos nem egyformák, vannak köztük nagyobb és kisebb méretűek. A nagyobbak már kb. 0,5 mm átmérőjűek, ezeket már nem lehet szépen maratással modellezni. Emiatt a szegecselés eleve úgy került megtervezésre, hogy itt apró furatokba rézhuzal lesz beforrasztva majd laposra reszelve. A szegecsmintát a CNC fúrógép el tudja készíteni, a vezérléshez furatlista készült.
A csapágyházak kívülről kerülnek a keretlemezekre. Alattuk maratott lemez modellezi a csapágyvezetéket a szegecseivel. A rugók a szokásos módon egyedileg készülhetnek és csapágyház tetején lévő furat tartja őket.
A jobb futás érdekében az első forgóváz minden irányban billegőre készül, a hátsó viszont egy 7 mm-es csúszótányért kap, amire a kocsiszekrény kereszttartói támaszkodnak, így előre-hátra szabadon billeghet, de oldalirányban megtartja a felépítményt.
A modellben egy egyszerű lap szolgál alváz céljára, amire alulról rákerülnek a hossztartók. A belső és külső tartólemezek is erre kerülhetnek. A lemezterven gondosan meg kellett tervezni a furatok helyét. Menetes furatok kerülnek bele a felépítmény felcsavarozására, szintén menetes furatok a királycsapok és a vonórúd csapjának a felerősítésére és néhány egyszerű lyuk, amiken az áramvezető huzalok mennek át. A digitális dekóder is a szerkocsiba kerül, az alvázra lesz felerősítve. Az alváz hátsó végén található az ütközőgerenda. A tervezés során az is világos lett, hogy rövid kapcsoló (Kurzkupplung) kinematika számára a forgóváz és az ütközőgerenda között egyszerűen nincs hely. Emiatt ide egy sima vonórúd kerül, aminek a végére lesz felererősítve a Roco Univerzális kapcsoló.
Az igazi mozdony és szerkocsi ütközői enyhén kúpos, kör keresztmetszetű formát mutatnak, amit esztergálással házilag is el lehet készíteni.
A tervezés során pontosan ki kellett játszani a szegecs-sorokat úgy, hogy a szegecsek száma vízszintesen és függőlegesen is megegyezzen az igazi szerkocsin látható szegecsekkel. Ezt nem lehet a jellegrajz alapján megtervezni, mert azon csak a csatlakozó lemezek vannak feltüntetve, az nem látszik, hogy a szegecs-sorok pontosan hol haladnak. A szegecselés terve azután alap volt a maratási film elkészítéséhez is.
A szerkocsi és a mozdony közé vonórúd kerül. Ennek egyben több áramkört is át kell vinnie. Így a legkézenfekvőbb, ha NyÁK-lapból készül.
Előre a 327-es modell építés oldalára
Vissza a 327-es modell főoldalhoz
<Vissza a Modellépítési főoldalra
Ez az oldal 2009 március 20-án lett utóljára megváltoztatva
© Erő János