Az elektronika olyan alkatrészekből készült,
amelyek többsége már régóta hevert a fiókomban.
A processzor, egy PIC-16F628 még
a Minibox projektből maradt meg.
Innét van a motor hajtó H-híd, az L293B áramkör is.
A kiválasztó IC-k 74HC138-asok.
A többi alkatrész, tranzisztorok, ellenállások szintén a fiókban voltak.
A kiválasztó (demultiplexer) IC-k kimenetei egyrészt a választó kapcsolóra mennek, másrészt az infravörös LED-eket hajtják meg. A H-híd a hajtómotor két irányú forgatását teszi lehetővé. A mágnes áramát egy tranzisztor kapcsolja. Eredetileg egy kisebb tranzisztort terveztem be, de az nagyon melegedett. Ezért egy nagy teljesítmény tranzisztor került ide.
Itt látható az áramkör kapcsolása.
A programnak két üzemmódja van. Amikor a korong nem forog, az elektronika parancsra vár. Folyamatosan egyesével áram alá helyezi a választó kapcsoló 14 pólusát, majd a végén 15.-ként a választó nyomógombot. Amelyik állásban a processzor jelet kap, az lett kiválasztva a kapcsolón. Ennek az értékét a processzor elküldi a kijelzőre is. Hasonló módon értékeli ki a nyomógombot is.
Ha a nyomógombot a kezelő benyomja, a program átmegy forgatás üzemmódba. Megnézi, hogy a megnyomáskor érvényes kapcsoló állás hányas vágányt igényelt. Kiértékeli, hogy éppen hányas vágánynál áll a fordítókorong hídja. A kettőből kiszámolja, hogy jobbra vagy balra forgatással ér el hamarabb a kívánt vágányhoz és elindítja a forgás start folyamatot. Közben áramot ad arra az IR LED-re, amelyik vágányhoz mennie kell.
Az induláskor először 0,3 másodpercre nagy árammal behúzza a mágnest, majd kisebb, tartó áramot ad rá és elinditja a motort. Ezután már csak azt figyeli, hogy a hídra szerelt fény érzékelő mikor jelez. Ha jelet kap, megállítja a motort és kiengedi a mágnest, majd átmegy a parancsváró üzemmódba.
A választó kapcsoló egy ún. Yaxley tárcsa.
Régen ilyeneket használtak a rádiók és tévék sáv választójában.
Ezek úgy készültek, hogy egy kis barkácsolással tetszőleges lépésszámot be lehet állítani rajtuk.
Ezt beállítottam 14 állásra, a végén ütközővel.
A kapcsoló egy kis dobozba került beépítésre, melléje került a nyomógomb.
Ez ugyanarra az áramkörre van kötve, mintegy 15. kapcsolóként.
Mindenesetre a kettő közé egy-egy védő dióda szükséges,
hogy ne zavarják egymás működését.
Az összeköttetés a fordítókoronggal egy 16 pólusú szalagkábellal történik.
Ide szándékosan keskenyebb, 2mm-es kiosztású szalagkábelt alkalmaztam,
hogy az összeköttetés rugalmasabb legyen.
A kábel hossza akkora, hogy átérjen a szomszéd modul alatt.
Így nem kell a vonatok fölött átnyúlva forgatni a kapcsolót.
Végül
itt látható a fordítókorong-modul alulról,
az egyes alkatrészek be lettek számozva.
Ez az oldal 2016 január 17.-én lett utoljára megváltoztatva.
© Erő János
