A V40 "Kandó" mozdony modell építése

6. rész

Tartozékok, szerelvények

A padlólemezek

Az eredeti mozdonyon a padlólemez közvetlenül a kerekek fölött helyezkedett el az egész mozdonyszekrény belsejében. A motorhajtórúd és a vakforgattyú rúd számára nagyobb kivágások voltak a padlón. A modellben tanácsosnak látszott a padlót a rudazat környékén nem megépíteni, ezzel az a probléma, hogy a mozgó rudak beleakadnak a padló szélébe, eleve kiesik. A padló szükségszerűen magasabbra került, mint az eredetin volt, egyszerűen azért, mert a modell kerekeinek a nyomkarimája még leesztergálás után is arányosan magasabb, mint az eredetié. Emiatt az ajtók mögött is ki kellett a padlót vágni, hogy az ajtók nyílhassanak.

Az első változatban egy -egy nagyobb padlólemez volt szerelve a főkeretre, ami kitöltötte a mozdonyszekrény két végét. A motor ezek közűl az egyikre volt felszerelve. Sajnos a 0,5mm vastag padlólemez a motort is ennyivel magasabbra helyezte, amiatt a motort ferdén kellett szerelni, hogy a tengely're húzott csiga elérje a csigakereket. Ezért a harmadik főkeret építésével egyidejűleg a padlólemez is megosztásra került, és így a motor közvetlenül a keret tetején nyugszik. Így a tengelye vízszintes maradhat. Ehhez a változáshoz nem készült új padlólemez, mivel a meglévőremár számtalan tartozék volt felszerelve, hanem a meglévő padlólemez közepéből lett egy csík kivágva óvatosan, hogy a felforrasztott, felragasztott tartozékok ne sérüljenek meg. A motor és a padlólemezek a főkeret új, oldalt túlnyúló távtartóira lettek felcsavarozva.

A padlólemezek alsó felületére több tartozék lett felerősítve, a mozdonyszekrény tartókonzolok és -rúd, a légtartályok, a fékhenger és természetesen az apró NyÁK lemezek, amik a kerékáramszedőket tartják.

A mozdonyszekrény tartókonzolok vékony, 0,2mm-es rézlemezből lettek hajlítva és kivágva. A keresztrúdja egy 0,5mm átmérőjű rudacska, egyik oldalán hengeres fejjel. A ferde tartórúd pedig 0,8mm-es rézrúdból készült, végén egy 0,5mm-es keresztfurattal, amin a konzol keresztrúdja megy keresztül. Az egész szerkezet forrasztva van és ragasztva lett a padlólap aljára.

A légtartályok 6mm átmérőjű rézrúdból készültek. A végük legömbölyítéséhez fúrótokmányba lettek befogva és a lekerekítéseket reszelővel lehetett megmunkálni.A futókerekek mellett lévő légtartályok belső oldala ki lett reszelve, hogy a futókerekek oldalirányú mozgását ne akadályozzák. Ez kívülről nem látszik, csak alulról.

Az ütköző mellgerenda és a síntisztítók

Az ütközőt tartó mellgerenda 4x2mm-es U-profilú rézrúdból készült. Ez méretre lett szabva és két-két furat készült rájuk az ütközők számára. Az ütközők a Weinert cég rugós ütközői. Az ütközők és a mellgerenda közé saját készítésű négyszögletes alátétlemez került, aminek négy sarkára szegecsutánzat készült. Az egész ragasztva lett a mellgerendára. A mellgerendán emellett van még négy nagyobb szegecs, amik 0,5mm-es rézhuzalból lettek a gerenda furataiba beragasztva és méretre csiszolva. Középen pedig furat található a kapcsolónak, ami köré egy négyszögletes alátétlemez készült, ugyancsak szegecsutánzatokkal. Ebbe a furatba a szabványos csavarkapocs modelljét lehet beerősíteni, de akkor persze a NEM vonóhorog nem használható. Mivel én szeretném a modellt működtetni is, ezért a csavarkapocs helyett a NEM vonóhorgot építettem be.

A síntisztítók egy alapra készültek a fékvezetékek védőlemezével. Egyenként lettek kivágva 0,2mm-es rézlemezből és a szükséges szegecsutánzatok elkészítése után lettek öszeforrasztva. Végül az egész együttes egy kereszthídra került, ami a modell összeszerelésekor bekerül a főkeret és a mozdonyszekrény között lévő résbe. A csavar, ami a mozdonyszekrényt a főkeretre erősíti, egyben ezt a hidat is rögzíti.

A fékvezetékek a Roco mozdonyalkatrész csomagjából származnak. Ezek vége keresztben ki lett fúrva, és fel lettek ragasztva egy elhajlított végű tüskére, ami a mellgerenda aljára van ragasztva.

A homokládák és a sínáramszedők

Az igazi Kandó mozdonyon hat homokláda van, a négy sarkán egy-egy kicsi és a két középső hajtókerék között mondkét oldalon egy-egy nagy. A négy kicsi gyakorlatilag nem látható, de a nagyok nagyon is feltűnőek. Ezek a modellen 5x5mm-es négyszögletes rézrúdból készültek. Ez méretre lett vágva majd a meglehetősen összetett formára reszelve. A belső oldalára egy zsákfuratba M2-es menet került, ennél fogva lehet a homokládát a főkeretre erősíteni. Az aljára pedig a meghajlított homokolócső került felforrasztásra.

A homokláda tetejére eyg kis NyÁK darab lett felforrasztva, ennek a felső oldalára egy rézlemez. Ez a rézlemez tartja a vékony acélhuzalból készült bajúsz-kerékáramszedőket, amelyek a két középső kerék futófelületét érintik. Ugyanerre a rézlemezre lett felforrasztva a féktuskók tartókarja. A fékpofák és a tartórúdjuk rézből lett kivágva és összeforrasztva. Mivel az áramszedőt tartó lemezhez vannak forrasztva, elektromosan össze vannak kötve a kerékkel és így nem okoz rövidzárlatot, ha véletlen hozzáérnek.

Mint említettük, a négy szélső homokláda nem lett modellezve, de a négy sarkon lévő fék igen. Ott a NyÁK lemez a padlólemezre van alulról felforrasztva, a másik síkjára pedig ugyanolyan rézlemez került, mint a homokláda tetejére. Ebbem van a féktartórúd és egy hasonló kerékáramszedő, mint a középső kerekeknél, csak itt egyoldalas.

A kerékáramszedők tetejéről egy-egy vékony szigetelt huzal viszi az áramot a motorhoz. A négy sarkon ezek egy furaton keresztül jutnak a padlólemez felső oldalára. A középső áramszedők vezetéke egy tartóval a főkerethez hozzá van fogva, hogy ne legyen útjában a motorforgattyúnak. A motorral átellenes oldalon pedig egy függőleges tartórúd viszi el a drótokat a lendkerék közeléből.

Előre a festés, bejáratás oldalára

Vissza a Kandó mozdony modell főoldalára