A gáz szállító kocsi modell készítése 3.

Festés

A kocsi alvázának a festése egyszerű feladat volt. Ez mindenütt fekete, maszkolásra nincs szükség. Ahogy korábban is, minden le lett alapozva két réteg Weinert fém alapozó festékkel. Száradás után pedig felkerültek a fehér matricák. Kis nehézséget okozott, hogy míg a táblák nagy feliratait a fényképek alapján jól lehetett modellezni, az alváz feliratok egyik képen sem látszanak. Ezért ezeket a szokásos, MÁV-os gyakorlatnak megfelelően lehetett felvinni. De az alvázra amúgy is csak kevés felirat került, hiszen a nagy feliratok is az alvázra szerelt táblákon kaptak helyet, ráadásul eltakarják az alváz főtartójának nagy részét, oda amúgy sem lehet feliratot elhelyezni. A kész alváz kapott még két réteg Vallejo poliuretán lakkot, ami megvédi a festést és a feliratokat.

A tartályokat kétszer kellett befesteni. Nem lehet csak az összeszerelt tartály-szerelvényt befújni, mert a tartályok igen sűrűn helyezkednek el egymás mellett és a belső tartályok oldalára nem jutna be festék. De a külön festett tartályokat még egyszer be kell festeni összeszerelt állapotban is, mert a szerelés során a festék megsérülhet, karcolódhat.

A tartályok az igazi kocsikon a leírások alapján alumínium festékkel voltak befestve. A képek szerint a szerelvények is alumínium színűek voltak, tehát nincs szükség maszkolásra sem. A tető is ezt a színt kapta. Ehhez Gunze alumínium modellfestéket szereztem be. Ennek az állaga kicsit más, mint a szokásos Gunze, oldószeres akril festékeké, de ugyanazzal a higítóval kell higítani, csak sokkal kisebbb mértékben.

A tartályok festéséhez két állvány készült. Ezekre azért volt szükség, mert a tartályokat körös-körben be kellett fújni és nem akartam több menetben festeni, egyszer az egyik felét, aztán a másikat. Az állványba helyezve a tartályokat körben be lehet fújni majd fordítva behelyezve a másik végüket is.

A tartályok és a tető is először 2 rétegben alapozva lettek, a szokásos Weinert fém alapozóval. Utána két réteg alumínium festék szórása következett. Ezután nagyon kellett vigyázni! Ez a Gunze fémfesték a tükörfényes felületeket modellezi. A tükrös hatást úgy kell vele elérni, hogy a megszáradt festéket egy puha ronggyal fényesre kell dörzsölni. Nos, erre itt nem volt szükség, hiszen a tartályok és a tető csak festve voltak, nem voltak tükrösen csillogóak! Oda kellett figyelni, nehogy a tükrösítés bekövetkezzen, nem volt szabad megérinteni a befestett felületeket.

Az egyenkénti festés után a tartály szerelvény össze lett építve. Ez ismét az alváz sablonra történt. Az összeszerelés után az egyes tartályok az alsó, nem látható részükön oda lettek ragasztva a rácsokhoz. Ezután már ez a szerelvény többé nem szétszedhető. Az egész együttes még két réteg alumínium festék réteget kapott, majd be lettek fújva Vallejo poliuretán lakkal is.

A száradás után a tető felszerelése történt meg, majd az egész fel lett csavarozva az alvázra.

Ekkor történt meg a katasztrófa! A tetőn egy apró sérülés látszott. Ezt el akartam igazítani egy csipesszel, de a sérülés egyre nagyobb lett. Így derült ki, hogy a Vallejo poliuretán lakk egyáltalán nem tapad a Gunze alumínium festékre! A tetőről az egész lakkréteget, mint egy bőrt, le lehetett húzni. Szerencsére nyom nélkül. Ezért Gunze színtelen lakkot szereztem be és a tetőt újra befújtam vele. Ez jobban tapad a fémhatású festékekre. A tartályokat nem nyúztam meg, azokon marad a poliuretán festék. Remélhetőleg nem fog megsérülni.

Képek a modell készítéséről

Képek a kész modellről

Vissza a Gáztartály kocsi kezdő oldalra

Vissza a Modell oldalra

Vissza a Kezdő oldalra