A rugó tartóbak igen apró, de jellegzetes alkatrész. Sokat törtem a fejemet, hogy miképpen lehet az alig 2mm-es alkatrészt elkészíteni. Az egyik ötlet az volt, hogy meghajlítom 1mm széles, 0,2mm vastag réz-szalagból. Sajnos a kísérlet eredménye igen ormótlan lett és nem sikerült két egyforma darabot készíteni. Gondolkoztam azon is, hogy rézlemezből maratással készítsem el. Az igen apró méretek miatt nem lehetett volna elkészíteni 0,5mm-es lemezből, mert az alámaródás nagyobb lett volna, mint a bak részei. Még 0,3mm-es lemezből is gondot okozott volna. 0,2mm-es lemezből a maratás talán sikerült volna, de mivel a baknak kb. 1mm szélesnek kell lennie, ebből 5db-ot kellett volna összeerősíteni, hogy "teste" is legyen. Ezért úgy döntöttem, tömör anyagból csiszolom a bakokat ki.
Az első bakok az első G-kocsihoz készültek, még egyesével. A második G-kocsinál úgy döntöttem, hogy egyszerre készítem el a kocsihoz szükséges 8db.-ot plusz 2 tartalékot és a folyamat lépéseit lefényképezem. Ezt a sorozatot mutatom be itt. Egyébként a 10 darab elkészítése az elejétől a végéig kb. 1 bő óra alatt történt.
A munkához egy 1mm vastag rézlemezre van szükség.
Valami maradékot is tudunk így hasznosítani. Az a fontos,
hogy egy éle egyenes legyen. Ha nem így van, egyenesre kell
reszelni és simára csiszolni.
Ezután bekarcolunk egy vonalat az éllel párhuzamosan, attól 1,5mm-re. Erre kipontozzuk a furatok helyét egymástól legalább 2,5mm távolságra. A pontokba 0,4mm vagy 0,5mm átmérőjű lyukakat fúrunk. Az átmérő attól függ, hogy milyen vastag huzalt használunk majd a felfüggesztéshez.
A furatozott lemezre bekarcoljuk a bakok kontúrját. Jobban fog látszani a karcolat, ha előtte festékkel vagy alkoholos filctollal befeketítjük a felületet.
Ezek után a pici vágókorong élével
kicsiszoljuk a V-alakú bevágásokat. Egyik élük
merőleges a lemez élére, a másik azzal 45 fokos
szöget zár be. A merőleges él majdnem a furatig
tart. Ezt a munkát nagyon óvatosan kell végezni, mert
a vágókorong igen könnyen törik és a gyors
forgatástól a törött darabok nagy sebességgel
szerteszét repülnek. Mindenképpen hordjunk
védőszemüveget!
A bevágott lemezből a kontúrok mentén
lombfűrésszel kivágjuk a bakokat. Nem kell nagy
pontosságra törekedni, erre a lombfűrész nem alkalmas.
Csak arra kell ügyelni, hogy ne vágjunk bele a jövendő
bakokba.
Az így kivágott alkatrészeket egyenként
felforrasztjuk egy rúd végére a már bevágott
talp oldalán. A pontos kontúrokat megint csak a
vágókoronggal tudjuk kicsiszolni. A darabot ne nyomjuk nagyon
rá a korongra és tartsunk szüneteket, nehogy a
fejlődő hőtől a forrasztás leolvadjon! Az
elrepülő munkadarabot bajosan fogjuk a padlón
megtalálni...
A készre csiszolt bakokat leforrasztjuk a rúdról és
egy csiszolópapír tetején dörzsölve tisztára
csiszoljul. Íme, készen vannak a tartóbakok!
Vissza a G-kocsik építésének 2. oldalára
Vissza a G-kocsi projekt főoldalára
Ez az oldal 2005 november 9.-én lett utóljára megváltoztatva.
© Erő János