Egy Piko G-kocsiból "magyarított" modell

Egyszerű tervnek igérkezett: egy Piko G-kocsit átépíteni magyar MÁV-os kivitelre. Először azt hittem, egy újrafestéssel, feliratozással meg is úszom, hiszen minden G-kocsi nagyjából egyforma. Aztán ahogy elkezdtem tanulmányozni a magyar G-kocsikat, úgy lett egyre inkább világos, hogy nagy fába vágtam a fejszémet. Sőt, akármennyit is dolgozom rajta, a Piko kocsiból nem lesz sohasem igazi magyar G-kocsi. Csak legfeljebb úgy magasból, félszemmel ránézve... De ha már elkezdtem, megpróbáltam a legjobbat kihozni belőle.

A Piko G-kocsit mindenki ismeri. Ennek eredetije egy Németországban nagyon elterjedt G-kocsi volt. Annyira elterjedt volt, hogy a 2. világháború után Magyarországon is maradt belőlük, nem is kevés. Amennyire meg tudom itélni, a háború után személykocsivá átalakított "boci-pullmannok" nagy részét ilyen német G-kocsiból építették át, de maradt egy pár eredeti állapotban is. De csak 1945 után. Azelőtt nem jártak német G-kocsik MÁV felirattal Magyarországon.

Vegyük sorra a különbségeket. Először a legfeltűnőbbeket, amiket feltétlen át kell alakítani ahhoz, hogy a kocsi egy magyar G-kocsi benyomását keltse. Aztán azokat, amiknek az átalakítása valószínüleg akkora munka lenne, hogy ahelyett már egyszerűbb lenne teljesen újonnan elkészíteni a modellt.

• A ferde keresztmerevítők. A magyar G-kocsikon - legalábbis a vasvázas felépítményűeken - mindig láthatjuk az oldallapok mindhárom szekcióján keresztülhúzódó ferde merevítő vasakat. Ezek a tolóajtó nyílásának alsó sarkaiból indulnak és a kocsi végének felső sarkaiba tartanak. Nem egy darabból vannak, hanem három egyformának látszó darabból állnak, mindegyik egy-egy szekciót merevít, de ezek egy vonalba vannak elhelyezve. Ilyen a német kocsikon nem volt. Azokon vagy nem látunk ferde merevítőket, vagy csak egy-egy szekciót fognak át, tehát sokkal meredekebben haladnak. Van olyan is, amit utólag építettek így be. Az átmenő ferde merevítőket feltétlenül modellezni kell.
• Az ablakrácsok. A német G-kocsikon az ablakokon nem rács látható, hanem egy zsaluszerű feltét. A képeken és a Piko modellen is látszik, hogy a két oldal nyílásai nem egyformán voltak letakarva. A magyar kocsikon egy szalagacélból készült rács található, vízszintesen 5, függőlegesen 6 szalaggal. Ezt is feltétlenül modellezni kell.
• A sarok- és oszlopmerevítők. A német kocsiknak csak a sarokoszlopain találunk sarokmerevítőket, viszonylag nagyméretű lapok, durván 40-45 fokban levágva. A magyar kocsikon minden függőleges oszlop alján és tetején találhatunk sarokmerevítőket és ezek kb. 30 fokos szögű háromszög formájúak. A sarkokon és a homlokfalakon ráadásul nem is háromszöget formáznak, hanem alul is lelógnak a függőleges merevítő aljáig.
• Szerelvények. A német kocsikon - és ezt a Piko modell is szépen mutatja - nagyszámú szerelvényt láthatunk. A sarkokon kapaszkodók, lámpatartók, a falakon is kiálló szerelvények. Ilyen a magyar kocsikon nem volt, csak a fékbódés kivitelen a fékes oldalon. Ezeket el kell távolítani a Piko kocsiról. Ugyanígy el kell távolítani az alvázáról a légfék szerelvényeit és a féktuskókat is.
• A tetőlécek. Az összes képen, amelyek magyar G-kocsikról rendelkezésemre állnak, a kocsik tetején leszorító léceket láthatunk, amelyek a tető festett vászon burkolatát fogják le a tető síkjára. Ezek oda vannak szerelve, ahol belül a tetőben merevítőborda van. Nem világos, hogy ezek a lécek már a gyárban felkerültek-e, mert a jellegrajzok nem mutatják őket! De később biztos fent voltak, és emiatt a Piko kocsira is fel kell ilyeneket rakni.

Ezek lennének azok az eltérések, amelyeket szerintem mindenáron át kell építeni ahhoz, hogy a modell magyar kocsi benyomását keltse. Nézzük azokat az eltéréseket, amelyek átalakítása olyan sok munkával járna, hogy valószínüleg nem érdemes belekezdeni.

• A kocsi hossza. A Piko modell egy szabványos német G02 "Stettin" kocsit mutat, aminek a kocsiszekrénye 7,9m hosszú - Piko itt lecsalt vagy másfél millimétert, ami azonban alig tűnik fel. A magyar G-kocsik, a legrégebbieket leszámítva, mind 7,5m-es szekrénnyel készültek. A különbség H0 nagyságban 4mm. Nem nagyon feltűnő, különösen azért, mert a német kocsinak az ajtaja is szélesebb volt.
• A tengelytáv. A Piko modell eredetijének a tengelytávja 4,5m volt. Nagy valószínüség szerint nem létezett magyar G-kocsi ilyen tengelytávval. A szabványos magyar G-kocsik korábban 4m-es tengelytávval készültek, majd kb. 1913-tól 5m-es tengelytávval. Ezt a modellen nagyon nehéz lenne megváltoztatni, gyakorlatilag az egész alváz újraépítésével járna.
• A függőleges merevítővasak. A német kocsikon ezek az elemek egy viszonyal lapos és széles - úgy becsléssel legalább 100mm széles vasprofilból készültek. Ilyet modellez a Piko kocsi is, nagyon élethűen. A magyar G-kocsikon viszont ezek a merevítők 70x80mm-es U-profilból készültek. Tehát keskenyebbek, de jobban kiállnak. Ezt sem nagyon lehet átépíteni, mert ahhoz gyakorlatilag az egész kocsifelépítményt újra kellene készíteni.

Ezek lennének tehát a feltétlen szükséges átalakítások, amelyeket végre kell hajtani a modellen, és a kompromisszumok, amelyekkel sajnos együtt kell élni. Így együtt előírják, mit és hogyan kell átalakítani a Piko modellen.

Előre a Piko G-kocsi átépítés 2. oldalára

Vissza a G-kocsi projekt főoldalára

Vissza a Kezdő Oldalra

Ez az oldal 2005 február 21.-én lett utóljára megváltoztatva.
Erő János