A 342-es modell építése - 8. rész

A második 342-es modell

A második modell legtöbb alkatrésze együtt készült az elsővel. Ahogy a képeken is látszik, a főkeret, a meghajtás, de még a felépítmény elemei is együtt készültek. Aztán az utolsó lépéseknél a második lemaradt. A felépítmény összeszerelése nem történt meg az első modell befestése, készre szerelése előtt. Ennek az volt az oka, hogy a második modellt egy másik korszak képviselőjeként, az 1930-as éveknek megfelelő állapotban akartam mutatni. Abban az időben viszont a mozdonyokon még sok alkatrész volt megtalálható, amelyeket később,az 1950-es évekre - amelyikben az első modell mutatkozik - már leszereltek. Mivel ezeket az elsőre nem kellett elkészíteni, időben lemaradtak.

Ilyen alkatrészek voltak:

a kétrészes kémény
a Pecz-Rejtő féle víztisztító
a Friedmann-féle kenőprés
vízbetöltő tölcsér

Emellett több apró részlet eltér, mint a mozdonysátor esőteteje, ami a korábbi időkben rövidebb volt, nem húzódott végig a tető teljes hosszában, vagy a tápfej csonkja a kazán oldalán, ami helyett akkoriban a víztisztítón keresztül töltötték a kazánt.

Mint arról korábban szó volt, a második modell meghajtása is eltér az elsőtől, a lendkerék a kazán belsejében foglal helyet, nem a széntartályban hátul.

Maga az építés nem volt különleges, leszámítva az igen apró alkatrészek elkészítését, mint a kenőprés csapjai, vagy a víztisztító részletei. A kémény két része külön-külön lett kiesztergálva és közéjük egy csavarozóperem került, ami vegyi maratással készült. A víztisztító tartálya is esztergával készült, a henger belül üres és egy külön esztergált fedél lett ráragasztva. A tápfejek abban különböznek a korábbiaktól, hogy a bevezető cső alulról csatlakozik rájuk.

A festés

Az első modell valójában félresikerült festése miatt visszatértem a Tamiya akril festék használatára. Most azonban, az Internetről összegyűjtött információkat kiértékelve - erősebben higítottam a festéket. Az új összetétel 1/3 rész festéket, 1/3 rész Tamiya higitót és 1/3 rész desztillált vizet tartalmazott. Ez már sokkal jobban működött, mint korábban, bár később a higító mennyiségét kissé növeltem a desztillált víz rovására. A Tamiya festékkel nagyszerűen lehet dolgozni, a festék szépen fed és jól elterül. Sok másfajta fetékkel ellentétben nem hajlamos arra, hogy munka közben beleszáradjon a légecsetbe, vagy lerakódjon a fúvóka szájára. A legszebb tulajdonsága azonban az, hogy utólag könnyen javítható, még a hetekkel később felrakott réteg is tökéletesen összedolgozódik a korábbi festéssel, a felület nem lesz foltos.

Az összerakás

A modellt persze megint többször kellett összerakni, majd szétszedni, mert a darabok nem illeszkedtek tökéletesen. Sajnos eközben derült ki a Tamiya festék legkellemetlenebb tulajdonsága, hogy nagyon érzékeny. A legkisebb érintés a csavarhúzóval vagy csipesszel, de akárcsak a köröm végével felsérti a festéket. Emiatt összerakás után még egy festési akciót kellett beiktatni, amikor a mozgó alkatrészek gondos kimaszkolása mellett a szerelés során sérült részeket újra be kellett festeni.

Következő rész: Az első modell főjavítása

Vissza a342-es modell építési oldalra

Vissza a 342-es modell főoldalra

Vissza a Kezdő Oldalra