Mint arról a tervezési részben szó volt,
a főkeret megosztva készült: a főkeret
eleje, az első futókerék oldalirányú
mozgásának a biztosítására keskenyebb
lett. Ez egy különálló egységként
keszült és utólag lett a főkeret hossztartói
közé beforrasztva.
A hossztartók, mint a főkeret összes része, 1mm-es rézlemezből készült.
A számítógépes terv alapján egy furat-koordináta lista készült,
ami tartalmazta a szegecsek apró furatának a koordinátáit is.
A számítógépes fúrógép ez alapján fúrta ki az összes furatot.
Mint az a
részletrajzon
is látható, a kisebb főkeret-kivágásoknál
egyes furatokat nem lehetett a kivágás sarkának
megfelelő átmérőben készíteni. Ekkor
ugyanis a két furat egymásba érne, és a tapasztalatok
szerint ilyenkor az előbb elkészült furat "behúzza"
a fúróhegyet a második furat készítése
közben. Ennek elkerülésére a második furat
kisebb átmérővel készült és csak a
kivágás után lett a helyes sugárra kireszelve.
A kereszttartókba szükséges menetes
furatokat is ebben a fázisban lehetett elkészíteni.
A meneteknek merőlegesen kell állniuk a lemezre, hogy a csavarok
pontosan függőleges helyzetét tegyék lehetővé.
Ezt könnyebb volt a még különálló lemezeken elkészíteni,
mint az összeszerelt kereten.
A keskenyebb keret-előrész önállóan készült el
és mint egy kis doboz lett összeforrasztva.
Miután a nagyobbik rész is össze lett forrasztva
lángforrasztással, a kis doboz be lett forrasztva a nagy
elejébe a tartók közé.
Ez is lángforrasztással történt,
de közben mind a nagyobb rész, mind pedig a kisebb doboz
meglévő forrasztásait vízbe mártott vatta-darabok
felerősítésével kellett hűteni,
hogy megvédjük a széteséstől a már elkészült darabokat.
A keret elkészülte után a féktartó rudacskák is bekerültek a furataikba. Ezt a kész kereten csak ellenállás-forrasztással lehetett elvégezni. Maguk a féktartók és -tuskók csak a majdnem kész modellre kerülnek fel, mert a szerelés közben folyton útban lennének.
Az egyik modellbe Piko BR41-es kerekek kerülnek, a
másikba Romford kerekek.
A Piko kerekek nyomkarimája le lett esztergálva - ez nem könnyű feladat,
minthogy a keréktárcsa műanyagból van míg az abroncs acélból.
Esztergálás közben nagyon aktívan kell hűteni a kereket,
hogy a keletkező nem kis hőtől a műanyag ne olvadjon meg.
A Romford kerekekkel más baj van. Ezeknek nem szabványos NEM nyomkarimája van, hanem sokkal keskenyebb. A tengelyeken van egy kis váll, ami a kerekek nyomtávolságát beállítja, de a keskeny nyomkarima miatt a nyomtáv 16,3mm helyett csak 15,8mm-re adódik. Ezzel a mozdony gyakorlatilag minden váltón kisiklik. Emiatt alátétet készítettem a tengely válla és a kerék közé. Ennek a munkának a pikantériája, hogy a kerekeken a negyedelés miatt nem kerek, hanem négyszögletes a tengelyfurat, a tengelyek is négyszögletesek a váll alatt! Tehát az alátétnek is négyszögletes furatot kellett reszelni. Persze az alátét nem oldotta meg teljesen a keskeny nyomkarima által okozott problémákat. Hiszen így ugyan a nyomtáv 16,2mm lett, de a másik fontos méret, a kerekek belső távolsága az előírt 14,3mm helyett 14,8mm-re növekedett. Ez eddig, a futtatások során nem okozott komolyabb bajt, de elvileg a kitérők vezetősínjeibe a kerék így beakadhat.
A meghajtott hátsó kerékre egy cső van felerősítve, amire a fogaskerék van felforrasztva. Ennek a csőnek a külső átmérője 4mm, de a furata a tengelyeknek megfelelően a Piko kerék esetében 2,5mm míg a Romford kerék tengelye számára 3,18mm, azaz 1/8 coll. Az első és a középső hajtott kerék számára egy-egy hasonló cső készült, de itt az nem fixen van a tengelyre erősítve, hanem a tengely benne forog, azaz a tengely csapágyaként szolgál. Ennek a csőcsapágynak a két végén van egy-egy váll, ami a főkeret kivágásába illeszkedik. Így a kerékpár a csapággyal együtt függőlegesen tud mozogni a főkeret kivágásában, de sem előre-hátra, sem oldalirányban nem mozdulhat el. Annak érdekében, hogy a csőcsapágy a főkeretben ne foroghasson, a tetejére egy lemez van forrasztva, ami szintén a főkeret nyílásába nyúlik és a cső forgását megakadályozza.
A két csőcsapágy fölött helyezkedik el
a főkeret középvonalában a kompenzációs himba rúdja.
Ez a két végével rátámaszkodik a csőcsapágyak felső lemezeire,
középen pedig a keretben egy
keresztirányú tengely körül el tud billenni.
Íly módon teszi lehetővé, hogy az első
és a középső tengelyek egymással ellentétes
irányban függőlegesen elmozdulhassanak.
Mivel a himba rúdja keskeny, a kerékpárok oldalirányban is
szabadon elbillenhetnek.
Az első és hátsó futókerekek egy-egy rúd végére forrasztott csőcsapágyban foroghatnak. Ez a rúd a másik végén a főkeret kereszttartóiba becsavarozott csapba van elforgathatóan rögzítve. Először ugyanúgy, mint a Kandó mozdonyon, csak súlyokkal akartam őket a sínen tartani, de ez a megoldás helyhiány miatt nem volt használható. Emiatt a főkeret tartóiba egy-egy apró acélrugó került - egy tönkrement floppy diszk fedélrugója, ami a kereket enyhén a sínre nyomja, de az oldalirányú kitérését nem akadályozza.
A Romford kerékpároknak csak az egyik kereke van szigetelve,
mégpedig az abroncs és a küllők között.
Így a Romford kerekes mozdony főkereteaz egyik sínnel
állandóan villamos kapcsolatban áll. Ennek ellenére,
a szimmetria kedvéért mindkét oldalra kapott
áramszedőket. Ha csak egy oldalon lenne áramszedő,
akkor annak a rugója a kerékpárokat csak az egyik oldalukon
nyomná le és a mozdony mozgása ferde lenne! A Piko kerekek
teste műanyagból van, így azok szabályos
áramszedőket igényelnek.
A "bajúsz" tipusú áramszedő vékony drótjai egy hosszanti hídra vannak szerelve. A híd rézlemezből van, és a tetejére NyÁK-anyagból kivágott kis kockákra van az áramszedőt tartó szegecs forrasztva. Az áramszedőktől az áramot vékony szigetelt drót viszi a motorhoz.
Az első futólap egy méretre vágott 0,5mm vastag rézlap,
aminek az elejére az ütköző gerenda
az aljára pedig a síntakarító lemez van felforrasztva.
A közepébe egy M2 menetes rudacska van egy furatba forrasztva,
ami felszerelt állapotban keresztülmegy a
főkeret kereszttartójára fúrt lyukon,
alulról pedig egy anya tartja a helyén.
Ez az anya rögzíti az első futókereket lefelé szorító rugót is.
A futólap tetejére apró furatokba lettek beforrasztva
az Adams tengely rugóit modellező lemezcsomagok.
A lemezcsomagok 1,0x0,2mm-es réz-szalagból lettek egyesével összeerősítve.
A futólap tetejére négy vékony, 0,5mm-es réz rudacska lett
ellenállás forrasztással
felerősítve.
A két hosszabb a sarokrúd, míg a két rövidebb a lámpák tartója.
Az ütköző gerenda egy 3,5mm-es réz U-profilból készült. Ebbe lettek belefúrva az ütközők furatai és középen egy kisebb furat, amibe a kapcsoló kerül.
Vissza a342-es modell építési oldalra
Vissza a 342-es modell főoldalra
Ez az oldal 2003 május 10.-én lett utóljára megváltoztatva.
© Erő János
