Mint arról a tervezési részben már szó esett, ez a modell nem kaphatott szokásos "bajúsz" tipusú áramszedőket, mert azok nagyon szembeötlőek lennének a viszonylag szabadon álló kerekek fölött. A főkeretbe emiatt 2mm átmérőjű furatok kerültek pont oda, ahol a kerekeknek a nyomkarimája helyezkedik el. Ezekbe a lyukakba plexiből készült szigetelő hüvelyek kerültek. A hüvelyeknek egy 2,5mm átmérőjű válla van, ami belülről felfekszik a keretlemezre és a beragasztott hüvelyt mechanikailag is tartja. A hüvely furata 1mm-es, ebbe kerül bele a réz rudacska, ami a nyomkarimára belülről, láthatatlanul feltámaszkodva biztosítja az áramszedést.
Az áramszedő rudat azonban a biztos elektromos érintkezés érdekében belülről rá kell nyomni a nyomkarimára. Ezt egy-egy vékony acélhuzalból készült rugó teszi meg, aminek a másik vége egy NyÁK-lemezkére van felforrasztva.
Az első kerékpárt kiszolgáló NyÁK lemezke elhelyezése egyszerű, ezt a henger- és vezérmű blokk alapjául szolgáló T-alakú lemez alsó síkjára lehet felforrasztani. Tehmészetesen, mivel ez a lemez a kompenzációs himba miatt villás, a NyÁK lemezkéből is kettő kell, egy a jobb, egy pedig a bal oldalra. Nem ilyen egyszerű a középső és hátsó kerékpár áramszedése. Ezeknek a NyÁK lemeze célszerűen a két kerékpár között helyezkedhet el, és mindkét kerékpár felé tarthatja az áramszedő rugó huzalját. Az igazi mozdonyon ezen a helyen, a főkeret belsejében a légtartály helyezkedett el. Ez a modellen nem nagyon látszik, csak a végének egy jó harmada látható a keret kivágásában, de az is jobbára csak akkor, ha forog a kerék, hiszen a sűrű küllők eltakarják. De ennek a tartálynak a megépítése jó alkalmat ad az áramszedő-tartólemez elhelyezésére is. A kerek tartály tetejét le lehet vágni és a keletkező résbe be lehet forrasztani a NyÁK lemezt.
A tartály két vége esztergával le lett szúrva, miután a külső felületük egy reszelővel elliptikusra lett alakítva. A tartály palástja 0,3mm vastag rézlemezből készült. Ez hengeresre lett hajlítva és a két végdarab bele lett forrasztva.Ezek után a teteje középen ki lett reszelve és a NyÁK-darabka be lett ide forrasztva. A hátsó részére két 0,5mm vastag tüske került felforrasztásra, amelyek a főkeret függőleges távtartójának a furataiba illeszkedve az egész tartály-áramszedő blokkot a főkerethez rögzítik.
A 325-ösön az első és a középső kerékpár belső oldalán a főkeret tetején lemezrugó kötegeket láthatunk. A hátsó keréknél ilyen nincs, mert annak a rugózása a tengely alatt elhelyezett rugókötegekkel történt. A felső rugókötegek a belső keret tetején nem annyira feltűnőek, mint a 326-os mozdonyok külső keretén, de a kerék mögött mégis jól látszanak.Ezért a modellen is el kell őket készíteni.
A rugók ugyanúgy készültek, mint a 326-oshoz. Az egyetlen különbség, hogy itt már nem vacakoltam el azzal, hogy az 1mm széles réz csíkok közepébe pontosan lyukat fúrjak, hanem a rugók szalagját maratással készítettem. A maratás során a lyukak pontosan a rugók közepébe kerültek, mindössze egy kicsit utána kellett fúrni őket, hogy a megfelelő átmérő meglegyen. A rugókötegeket összeforrasztani így már könnyű feladat volt.
A rugók végébe a vonórúd 0,5mm-es rézhuzalból készült, a csavarokat egy 1mm átmérőjű kis hüvely modellezi. Az alsó végükbe a tartószem csiszolással készült. Az egész rugó a főkeret felső élébe belefúrt 0,5mm-es lyukba került beleragasztásra.
A 325-ösök, az első példányokat leszámítva el voltak látva sebességmérővel. Ennek a jeladóját a jobb oldali hátsó csatlórúd közepére csapágyazott kis hajtókar mozgatta. A jeladó egy kettős konzolon helyezkedett el, a csatlórúd külső oldalán. Ha a filigrán hajtókart nem is lehet modellezni, a jeladót a konzollal kell, mert nagyon szembeszökő alkatrész.
Az oldalsó konzol réz T-profilból készült. A főkeret oldala ki lett kissé vágva, ebbe a kivágásba lett a konzol vége beforrasztva. A konzol külső végére került a függőleges tartórúd, szintén egy T-profil. Ennek az aljára lett forrasztva a jeladó korong alakú esztergált modellje.
Nagyobb fejtörést okozott a hosszanti merevítőrúd. Ez a mozdonysátor padlójától nyúlik ki és hosszirányban rögzíti az oldalsó konzolt. Az oldalkonzolra nem akartam felforrasztani, mert a "konzol konzolja" nagyon törékeny szerkezet lett volna, ha bármibe beleakad, még az oldalkonzolt is letörheti. Ezért először fel lett forrasztva a mozdonysátor padlójára, az első vége pedig az oldalkonzol furatába illeszkedik, de oda nem lett beforrasztva, hiszen a mozdonysátrat levehető állapotban kell tartani. A teljes összeszereléskor derült ki, hogy ez a megoldás nem elfogadható, mert így a padlólemezt nem lehetett a főkeretre úgy felrakni, hogy egyben a hosszmerevítő vége is bekerüljön a konzol furatába. Ezért a hosszmerevítő le lett forrasztva a padlólemezről és a végző összeszerelés után csak a két furat fogja tartani.
Vissza a 325-ös modell főoldalára
Vissza a Kezdőoldalra
Ez az oldal 2006 január 4-én lett utóljára megváltoztatva.
© Erö János
