Az első lépés a 325-ös modell
építésében a főkeret lemezeinek a
kifúrása volt a CNC fúrógéppel. Ez egy
egész szombat délutánt igénybe vett és
ekkor a hajtómű oldallemezeinek a kifúrása is
megtörtént.
Maga a munkafolyamat nem volt új, így készültek
már a 326-os és a 342-es modellek főkeretei is. Az
eddigiekből tanulva azonban a CNC-gép programjába
bekerültek vezetőfuratok is. Ezek apró, 0,5mm
átmérőjű lyukak, amelyeket a gép nagyon
pontosan befúrt az összes sarokba, törésbe és
a kivágások sarkaiba. Ezeknek semmi szerepük nincs a
modellben, de megkönnyítik a keret kivágását,
mert nem kell a belső kivágásoktól kimérni a
távolságokat, hanem a vonalzót a vezetőfuratokhoz
illesztve lehet bekarcolni a keret alakját és a
kivágások pontos helyét.
A főkeret összeépítéséhez szükséges távtartók egyik csoportját alkotják a vízszintes lemezek.Itt a képen együtt láthatók a hajtóműház vízszintes távtartóival. Ugyanis a hajtómű ezeknél fogva lesz a főkeretbe csavarozva, így a furatminta egy főkeret és a hajtómű távtartóiban megegyezik. A hajtómű távtartói természetesen keskenyebbek, hiszen a hatjómű el kell, hogy férjen a főkeret belsejében.
A függőleges távtartók egyben a hosszkazán
alátámasztó lemezei is. 0,5mm vastag rézlemezből
készültek. A kivágások mintájához
a sarkok furatai CNC géppel kerültek be a lemezbe. Ezután
a forma ki lett vágva és méretre reszelve. A legkisebb
sugarú kivágáshoz csak a legkisebb tűreszelő,
az ún. "patkányfarok" reszelő volt alkalmas.
A 325-ös modellen a függőleges távtartók
nemcsak egyszerűen a főkeret lemezei közé lettek
beforrasztva. Jóllehet, a 326-os modellen ez a megoldás
bevált, de itt egy még erősebb konstrukció
készült. Az eredeti mozdonyon is a főkeret szegecs-sorai
a függőleges távtartók mellett vannak - nem csoda,
hiszen ezek a szegecsek tartják L-profilok segítségével
a távtartókat. A modellen ez a tény lett kihasználva.
A szegecseket utánzó rézdrót-darabok, amelyek
a főkeret apró furataiba lettek beforrasztva, belül
belógnak a főkeret belsejébe kb. 1mm mélyen. A
függőleges távtartók ezeknek lettek nekitámasztva
és nemcsak a főkerethez, hanem a szegecs-huzalokhoz is hozzá
lettek forrasztva.
A főkeret ugyanúgy lángforrasztással lett
összeforrasztva, mint az eddigi összes modellen. Ehhez az összes
alkatrészt, a keret hosszlemezeket, a vízszintes és
a függőleges távtartókat össze kellett
erősíteni. Míg az eddigi modelleknél maguk a
távtartók rögzítették a szerkezetet a
forrasztás idejére, ehhez az modellhez ideiglenes
távtartó rudak készültek, amelyeknek a szemközti
oldalai nagyon pontosan 10,0mm távolságra lettek esztergálva.
Ez biztosítja, hogy a hosszlemezek a forrasztás során és
után párhuzamosan és egymástól pontosan
10mm-re fognak elhelyezkedni. A vízszintes távtartókat
a forrasztás idejére a keretlemezek kivágásai
rögzítették. A függőleges távtartók
közül a hátsót közrefogják a szegecssor
huzaljai, oda nem kell rögzítés. Az elsőnél
azonban csak egy sor szegecshuzal van, ehhez egy fém hajcsipesz fogja
hozzá a forrasztás alatt a távtartót.
Mint arról a tervezési fejezetben szó
volt, a modellnek az első és középső tengelye
kompenzációval rendelkezik. A főkeret közepén
hosszában egy kiegyenlítő himba helyezkedik el, amin
keresztül a főkeret feltámaszkodik a két tengely
csőcsapágyára. A himba 1mm-es rézlemezből
készült. Először a tengelyének furata lett
kifúrva, majd a himba kivágva és kireszelve. A tengelye
egy beforrasztott cső, ami a belsejében elhelyezkedő 1,2mm
átmérőjű acéltengelyen tud elfordulni.
A kerékpárok csőcsapágya egy
rézrúdból lett kiesztergálva.
A két végükön egy-egy váll van, ami a főkeret
kivágásába illeszkedik. Ez tartja a csőcsapágyat
középen. A cső tetejére egy lemez lett forrasztva,
ami szintén beilleszkedik a főkeret kivágásába
és az a szerepe, hogy a csőcsapágy elfordulását
akadályozza meg. Erre a lemezre támaszkodik fel a
kiegyenlítő himba is. Az első tengely csőcsapágya
kissé hosszabb, mindkét oldalon 1-1mm-t kinyúlik a
főkeretből. A középső tengely
csőcsapágya rövidebb, az csak 0,3-0,3mm-t nyúlik
ki. Íly módon a középső csőcsapágyban
a kerékpár oldalirányban 0,7-0,7mm-t el tud mozdulni,
ami lehetővé teszi, hogy a modell jobban tudja követni
az íveket.
Mivel a főkeret kivágásai reszeléssel készültek, nem nagyon pontosak. Hogy a csőcsapágyak ne lötyögjenek bennük, minden csapágyvég pontosan akkora átmérőre lett esztergálva, mint a kivágás, amibe kerül. Így a csőcsapágyak egyediek, egymás között nem felcserélhetők.
A hajtómű hasonló ahhoz, mint amilyen a 342-es modellben
is található. A fő különbség abból
ered, hogy a 325ös modellen a csiga és a hajtott kerék
helyzete eggyel több fogaskereket követelt meg a
hajtásláncba. Maga a hajtóműház 1mm-es
rézlemezből készült. A CNC géppel pontosan
be lettek fúrva a fogaskerekek tengelyeinek a furatai és a
lemez sarokpontjai. Ezután a forma lombfűrésszel lett
kivágva és méretre reszelve.
Az összeforrasztáshoz ugyanúgy, mint a főkeret
forrasztáshoz, egy távtartó készült. A
különbség az, hogy míg a főkerethez 10mm
hoszzú távtartóra volt szükség, a
hajtóműhöz 8mm-esre. Ezek rézből lettek
leesztergálva. A második hajtóműház
forrasztása közben egy kis malőr történt. Az
ón lefolyt és a távtartót hozzáforrasztotta
a hajtóműházhoz. Mivel letörni nem lehetett, az
egészet szét kellett forrasztani és óvatosabban
újra összeforrasztani. A tanulság ebből az volt,
hogy az ilyen forraztási segédletként használatos
távtartókat a jövőben aluminiumból kell
esztergálni, ami nem forradhat hozzá a réz
alkatrészekhez.
A fogaskerekek ismét csőtengelyekre lettek forrasztva. A csövek
2mm külső átmérőjű rézcsövek,
a furatuk fel lett tágítva 1,2mm-re. Ebbe kerül be az
1,2mm átmérőjű acél tengely, amit a
hajtóműház furatai tartanak. Sajnos a kerékpárra
kerülő fogaskerék, ami 14 fogú, csak műanyag
kivitelben állt rendelkezésre. Remélhetőleg ez
nem lesz túlságosan rövid életű és
talán még előnyös is, hogy feltehetőleg
zajtalanabb futású, mint a réz kivitel.
A kész hajtómű beszerelésénél egy
kellemetlen felfedezés várt rám.
Kiderült, hogy a hajtóműház nem
fér be, ahogy terveztem felülről a keretbe, a főkeret
vízszintes távtartói miatt. A fogaskerekek kicsit
kiállnak a hajtóműből és emiatt nem lehet
a hajtóművet átbillenteni a távtartók között.
Emiatt a hajtóművet csak alulról lehet
a helyére beszerelni. Ennek viszont akadálya a kétszer
4 csavar feje, amelyek a csigatengely csapágyait tartják a
helyükön. Az egyetlen megoldás az, ha a beszerelés
idejére a 8 csavart és a csigatengelyt kivesszük
A következő oldal: A hengerblokk és a vezérmű
Vissza a 325-ös modell főoldalára
Vissza a Kezdőoldalra
Ez az oldal 2005 január 22-én lett utóljára megváltoztatva.
© Erő János