A MÁV 301-es sorozatú gőzmozdony modell tervezése

5. rész, a problémás részletek

Természetesen a 301-es tervezése során is előjöttek problémás területek. Meg kell azonban jegyezni, hogy mivel nagyobb mozdonyról van szó, a problémák többsége kevésbé jelentős. Egy nagy modellben több lehetőség akad a problémák megoldására.

A 327-esnél fellépő problémák közül több nem is jelentkezett.

Pont a nagyobb méret miatt súly kérdése kevésbé számottevő. Egyrészt a 301-es hosszú kazánjában bőségesen van hely egy nagyobb ólomsúly számára. Másrészt a 301-es csatolt tengelyei előrébb vannak, jóval közelebb a hengerblokkhoz, így a hengerblokk súlya kevésbé húzza le a modell előrészét. Hozzájön ehhez, hogy a hajtómű pedig az állókázánban a hátsó csatolt kerekek mögött helyezkedik el, nem fölöttük, mint a 327-esben, ami a hátsó rész lesúlyozásához járul hozzá.

Az ívkövetés problémái is kevésbé jelentősek. Ez is az előrébb elhelyezkedő csatolt kerékpároknak köszönhető. Még ha az első csatolt kerékpár is fixen van beágyazva, vagyis oldalirányú kitérés lehetősége nélkül, akkor sem lesz a futó forgóváz kitérése túlságosan nagy. Más kérdés, hogy a hátsó futó kerékpár kitérése a modell íveken nem csekély: ellentétben az igazi mozdonnyal a modellnek ki kell vágni a főkeretét a kerékpár számára.

A szigetelés problémái azonosak, mint a 327-esen, hiszen ugyanazokat a kerékpárokat kellett felhasználni. Tehát a hajtórudak és az ellenforgattyú-rudak a sínnel vannak elektromosan összekötve, a lengőív és a keresztfej csapját el kell tőlúk szigetelni. A belső, könyökös tengely ezzel szemben nem igényel semmilyen törődést, hiszen a tengelyek el vannak szigetelve a kerekektől.

Igazi problémát a belső gépezet és vezérlés okozta. Ez a rész teljesen hiányzik a Füstiben kiállított mozdonyról. Sem a keresztfej-vezeték, sem a vezérmű alkatrészei nincsenek meg, de még csak a tartóelemeket sem lehet megtalálni. Csak a főkereten látható furatok emlékeztetnek az egykori gépelemekre.

A jellegrajzokon a vezérmű amúgyis csak vonalrajzzal szerepel, a belső rudazat kivitelét még kikövetkeztetni sem lehet. Az információ egyetlen forrása a Közlekedési Múzeum modellje, ami sajnos egy sötét vitrinben áll a fal mellett. Ezt lefényképezve és kiértékelve került sor a megtervezésre.

Külön problémaként jelentkezett, hogy a modell vezérművét nem lehet ugyanúgy szerelni, mint az igazi mozdonyt. A tengelyágyak nem lehetnek két részesek, hiszen nincs olyan apró csavar, amivel össze lehetne erősíteni őket. Külön eljárást kellett kidolgozni az összeszerelésre. Ez persze már később, az építés során lett kidolgozva, addig nyitva maradtak egyes részmegoldások. Akkor dőlt el az is, hogy az egy vezetékes belső keresztfej "bennszülött" lett: a keresztfej-vezetéket az őt körbevevő keresztfejjel együtt kellett beforrasztani és ezután többé ki sem lehet venni. Több félig nyitott, reteszelős megoldást is végiggondoltam, de mindegyikben közös volt az, hogy az elkészítés az adott méretek mellett igen körülményes lett volna és a nyitottság a szerkezetet negyon meggyengítette volna.


Előre a 301-es modell építés oldalára

Vissza a 301-es modell főoldalhoz

Vissza a Modellépítési főoldalra

Ez az oldal 2015 január 26-án lett utoljára megváltoztatva
© Erő János