A padlólapra a többi gőzmozdony-modellhez hasonlóan alulról rákerült az injektorok szerelvénye. Ez ugyanúgy készült, mint a 327-es modellhez, apró csapocskákkal vannak az alkatrészei összeforrasztva. A kazánból levezető csövet modellező 0,6mm átmérőjű rézhuzal egy kicsit távolabb csatlakozik a padlólaphoz, mint az igazi mozdonyon, mert helyet kell hagynia a hátsó futókeréknek, ívben is.
A padlólapra került felerősítésre az a függőleges lemez is, ami a padlót oldalt támasztja alá. Eredetileg a főkeretre lett ráforrasztva, de hamarosan kiderült, hogy akkor a padlólapot az injektorokkal együtt nem lehet a helyére rakni. Emiatt két új lemez készült, amelyek fel lettek forrasztva a padlólapra. A bal oldali lemez aljára pedig a rostély mozgató rúd tengelye került fel.
Szintén a padlólapra lettek két oldalt felerősítve a külső hamuládák. Ezek hiányoznak a múzeumi mozdonyról, de mind az eredeti képeken, mind pedig a Közlekedési Múzeumban kiállított modellen jól megfigyelhetők. A dobozok oldalai és ferde alja alpakka lemezből lettek kivágva és összeforrasztva, majd mindkettő rá lett forrasztva a padlólapra. A hamuládáknak a belső, főkeret felé néző oldaluk hiányzik, mert az az összeszerelt modellen úgysem látható. Viszont a ládákba egy-egy formára alakított ólomsúly került beragasztásra.
A 301-es állókazánjának igen bonyolult formája van.
Az oldalfalai lefelé szélesednek, de alul, a padlólap alatt már függőlegesek.
Az ajtófal, mint a legtöbb nagy magyar mozdonyon, ferde.
Az első fala, a rákfal alul megint csak ferde, hogy helyet adjon a leghátsó csatolt keréknek.
Ezért készült egy darabból, csak az elején csatlakozik a hosszkazánhoz egy gyűrűvel.
A hátsó kazánfal és a ferde rákfal burkolata lekerekítve csatlakozik az oldalfalakhoz.
Az állókazán lemezei CAD programmal meg lettek síkban tervezve. Az ajtófal egy 1mm vastag alpakka lemezből lett kivágva, eléje egy szintén 1mm vastag keret lett felforrasztva. Ez azért fontos, mert az állókazán palásttal való összeforrasztás után le kellett kerekíteni az átmenetet az ajtófal és a palást között, és ha az ajtófal nincs megvastagítva a peremén, átlyukadhatott volna a lekerekítés során.
Az állókazán első részébe egy esztergált gyűrű került beforrasztásra. Ez biztosítja, hogy a nyílás pontosan kerek, illeszkedik a hosszkazánhoz. Az alatta lévő ferde homlokfal egy darabból készült, hogy az állókazán szélességi méretei stabilak legyenek, az állókazán palástja ne nyíljon szét a forrasztás és az azt követő csiszolás során. Amikor az állókazán teljesen készen volt, a ferde homlokfal közepét a gyűrűvel együtt ki kellett vágni, hiszen csak így lehet az állókazánt az összeszerelés során felülről a hajtóműre ráhelyezni.
A kivágott rész nyílását természetesen a kész mozdonyon egy lemezzel be kell takarni. Ez csak utólag kerülhet be. Sok fejtörést okozott a felerősítése. Csavar számára nem sok hely áll rendelkezésre és csak középen, süllyesztve lenne elkerülhető, hogy feltűnően kilógjon. A megoldás az lett, hogy ezt a fedőlemezt végül is semmi sem erősíti a helyére! A felső élének a hosszkazán aljához illeszkedő íves kivágása és az aljának a főkeret két oldálára lelógó nyúlványa tartja a helyén. Fontos emiatt, hogy ezt a lemez még a hosszkazán felrakása előtt a helyére kerüljön, az alakja miatt utólag semmiképpen nem lehet berakni a főkeret és a kazán közé.
Az állókazán tetejéről egy tartórúd nyúlik hátrafelé, Az ebben lévő furatba beerősített csavarral lehet a mozdonysátrat az állókazánhoz, vagyis a mozdonyhoz erősíteni.
Az állókazán szerelvényei hasonlóak a 327-es szerelvényeihez,
hiszen szinte egyszerre fejlesztették ki a két mozdonyt.
Eltérő a kazánajtó kivitele, a dokumentumok szerint a 301-esen
már a kezdetektől fogva "pillangó" rendszerű kazánajtót alkalmaztak.
Ez a modellen maratással készült.
Többlet alkatrész az állókazánon a bal oldalon látható három mozgató kar,
amelyek a rostélyt és a hamuláda csappantyúit mozgatták.
Ezekből kettő a padlólemezbe került, egy pedig csak bele van dugva az állókazán furatába,
szétszedéshez először csipesszel ki kell húzni.
Az állókazán belsejébe, a hajtómű két oldalára egy-egy ólomsúly került. A szerelés megkönnyítése érdekében be lettek ragasztva az állókazánba. Az állókazánt alul egy csavarral lehet a főkeretre erősíteni, de egy másik csavarral a hajtómű tetjén lévő menetes tartóba is be kell fogni. Ez biztosítja, hogy az állókazán ne billegjen.
Az állókazán utolsó alkatrésze a sebességmérő konzolja. Ez egy C-profil, ami egy, az állókazánra forrasztott kengyel erősít fel. Az összeszerelés során be kell dugni a padlólap függőleges lemezének a csapjába.
A 301-es különlegessége a ferde homlokfalakon látható két kis kerek bevilágító ablakocska. Ezek kerete esztergálással készült, a "üvegüket" is plexiből lehetett esztergálni.
Az ablak alatt, mint a legtöbb magyar gőzmozdonyon, dupla pánt látható. Ez 2 darab egymás mellé felforrasztott, 0,2mm vastag és 1mm széles réz csíkból keszült, a sarkoknál természetesen síkba lett a csatlakozás reszelve. Alul, a padlólemez fölött szintén egy hasonló pánt megy körbe.
A második tápvízcső, ami az injektortól a hosszkazánra forrasztott tápcső végéig halad,
egy kényes alkatrész.
Nem lehetett az egészet egy darabból készíteni és az állókazánra erősíteni,
hiszen akkor a modell összerakása során még ezt is a helyére kellene illeszteni.
Ezért ez egy különálló alkatrész. 0,8mm-es rézhuzalból lett meghajlítva -
persze több kísérlet után, amíg a formája illeszkedett az állókazánhoz.
Rákerült egy csőbilincs is, és a lezáró szelep utánzata.
Az elejére egy kis csődarab lett ráforrasztva,
amit az állókazán tápcső csonkjára az összeszerelés során rá kell egyszerűen tűzni.
Csak a formája és a rézhuzal rugalmassága tartja a helyén.
Vissza a 301-es modell főoldalhoz
Vissza a Modellépítési főoldalra
Ez az oldal 2017 június 17-én lett utóljára megváltoztatva
© Erő János