A korábbi gyakorlatnak megfelelően a főkeret lemezeiről fúrási terv készült, ez alapján pedig egy furatlista, ami a CNC-fúrógépet vezérli.
A kereszttartók lemezvastagsága 1,0mm maradt, azok egy másik fúróterv alapján készültek. A CNC gép egyidejűleg elkészítette a szegecs-sorok furatait is 0,4mm átmérőjű fúróval. A főkeret elejének az "ál-főkeret" része szintén így készült, természetesen itt a szegecs-utánzatok a feltét lemezen vannak, nem a főkereten, hiszen az látható a modellen.
A lemezoldalak és kereszttartók a fúrás után a jobb láthatóság érdekében be lettek fújva festékkel. A kontúrok ebbe lettek bekarcolva, majd lombfűrésszel ki lettek vágva és pontos méretre lettek reszelve. A külső kontúrok után hasonlóan készültek a belső kivágások is.
Az eddigi modellekkel ellentétben a 301-es csapágy kivágásai csak 3mm szélesek (korábban 4mm-esek voltak). Annak érdekében, hogy a két keretoldal csapágyhelyei nagy pontossággal azonos távolságban legyenek a két lemez a rugóhimba furatain átdugott tüskével pontosan egymásra lett helyezve és a két végén még egy apró pöttyel össze is lett forrasztva, így lettek egyszerre kireszelve.
A kész oldallemezekbe és az "ál-főkeret" lemezekbe ezután be lettek forrasztva a szegecsfejek utánzatai 0,4mm-es rézhuzalból. A huzalok kívülről le lettek kb. 0,3mm magasságban vágva és csiszolva, valamint egy célszerszámmal lesorjázva. A belső oldaluk le lett reszelve kivéve ott, ahol a kereszttartók vannak. Ezekre a befelé álló huzaldarabkákra ugyanis a kereszttartók felfekszenek, így a forrasztás sokkal szilárdabb lehet. Az "ál-főkeret" pontos pozícionálásat az biztosítja, hogy mind ebbe a lemezbe, mind a főkeretbe 3-3 helyen 0,5mm-es pozícionáló furatok kerültek, amelyeken tüskéket átdugva lehetett a két lemezt fedésbe hozni. A függőleges kereszttartók, amelyek az igazi mozdonyhoz hasonlóan a kazán alátámasztását is szolgálják, 0,4mm-es alpakka lemezből vannak, az alakhelyesség érdekében maratással készültek.
A 301-es érdekes jellegzetessége, hogy a hátsó futókerék rugózása is a teljes rugórendszer része, egy vonórúd két szögemeltyű segítségével köti össze a rugóját a hátsó csatolt kerék rugójával. Az emeltyűk és a vonórúd is modellezésre került, persze nem mozognak, rá lettek belülről forrasztva a főkeretre.
A 301-esen az első csatolt kerékpárnál nem lehetett a szokásos csőcsapágyat alkalmazni
a könyökös tengely miatt. Ezért ide egy-egy négyszögletes, vállas csúszócsapágy került.
A könyökös tengely nem engedte a szokásos egyszerű himba alkalmazását sem a két kerékpár között.
Egy bonyolult, két ágú himba készült, aminek az első, villás része,
ami a könyökös tengely csapágyaira két oldalt felfekszik, a hossztengelye körül el is tud fordulni,
így biztosítva a tengely oldalirányú szabad billegését.
A mozdony és a szerkocsi között a vonórúd elhelyezése nem kis fejtörést okozott.
A mozdonynak hátrafelé tekintélyes túlnyúlása van,
emiatt ívben a vonórúd komolyan húzza a mozdony hátsó részét befelé.
A vonórúd csapja a lehető legtávolabb került.
Maga a vonórúd 0,8mm vastag alpakka lemezből készült.
Mindkét végén 2,0mm átmérőjű furat található.
A vonócsap valójában egy kis vállas cső, amiben
benne van a szerelvényt felerősítő M1,6-os csavar furata.
A 301-es hátsó futókereke 14 küllős és szokatlan átmérőjű,
1220mm, ami H0-ban pont 14mm-nek felel meg.
Ilyet nem találtam a modellgyárak kínálatában, ezért egyedi darabként kellett előállítani.
A kerékcsillag 3D nyomtatással készült,
a kerékpánt alpakkából lett kiesztergálva, majd össze lettek ragasztva.
A 3D nyomtatás során a kerékcsillagba nem készült furat a tengely számára,
mert félő volt, hogy a felhúzás és ragasztás során "nyolcast" kap a kerék.
Az összeragasztott kerék egy esztergált patronba lett bepréselve,
a tengely furata így lett esztergával központosan befúrva.
A futókerék tengelye is csőcsapágyban forog, a képen még nem látható az ólomsúly, ami a kerékpár futását segíti.
A két fékhenger rézből lett kiesztergálva. Egy-egy apró tüske segítségével lettek a főkeret kereszttartójához forrasztva. A rudazathoz vezető emeltyű az alsó fedőlemez része, a fékdugattyúk rúdjait ennek felszerelésekor kell a fékhengerbe bedugni.
A főkeret legvégére van felcsavarozva a tápvíz csatlakozás konzolja. Ennek mindkét oldalán egy-egy tartófül látható. Ezek rögzítik a hat szigetelt huzalt, ami a szerkocsi és a mozdony között halad át. Két vastagabb a motoráramot viszi előre a szerkocsiba rejtett dekóderből, két vékonyabb az első világításhoz szolgáltat áramot, két tartalék pedig elöl a kazánba vezet, ahova a hangszóró fog bekerülni. Ellentétben a 327-essel, ahol a vezetékek a főkeret belsejébe ragasztva haladnak előre, a 301-esben a kazán belsejébe vannak berakva. Ez azért is előnyösebb, mert míg a 327-esben a homloklámpák az ütközőgerenda fölött lévő futólapon helyezkednek el, a 301-esen a lámpák a felső lapon vannak, ami a modellen a kazánhoz lett erősítve.
Vissza a 301-es modell főoldalhoz
Vissza a Modellépítési főoldalra
Ez az oldal 2015 január 27-én lett utóljára megváltoztatva
© Erő János