A higítás mértéke
A gyárak a legtöbb modellfestéket hagyományos ecseteléshez alkalmas higításban árulják. A légecset használatához a festéket jobban fel kell higítani. Ennek az az oka, hogy a gyári sűrűségben a festék eltömítené a légecset fúvókáját, de azt se felejtsük el, hogy a fújás során az apró festékcseppecskék már a levegőben elkezdenek száradni és a túl sűrű festék a felületre már száradtan kerülne fel.
Egyes festékeket már légecseteléshez alkalmas mértékben felhigítva árulnak. Ezeket könnyen felismerhetjük arról, hogy nem a szokásos 14-15ml-es apró dobozban vagy üvegben kerülnek forgalomba, hanem ennél jóval nagyobb kiszerelésben és az üveg fedelébe gyakran egy pipetta is be van szerelve. Mindig rá van a dobozukra írva, hogy "airbrush"-hoz alkalmas higítású festéket tartalmaznak.
Sajnos nincs arra szabály, hogy milyen arányban kell a festékeket higítani, minden gyár más higítást használ. Egyesek megadják a fújáshoz szükséges higítás mértékét, itt felsorolunk egy párat, festék-higító arányban:
| Revell | szintetikus | 3:1 |
| Humbrol | szintetikus | 1:1 |
| Roco | szintetikus | 2:1 |
| Model Master Enamel | szintetikus | 4:1 |
| Tamiya | vizes | 2:1 |
| Model Master Acrylic | vizes | 3:1 |
| Weinert | oldószeres akril | 1:1 (2:1) |
Ezek persze csak irányadó értékek, esetenként ettől eltérő arányt kell alkalmazni. Ha a doboz tartósan nyitva volt, a festék besűrűsödhet, ekkor jobban kell higítani. A légecseteléshez a festéknek teljesen folyékonynak kell lenni. Ha kiöntjük, könnyű cseppeket kell képeznie, nem szabad jelentékeny viszkozitást mutatnia, lassan folynia. A túlhigítás is hátrányos. Az ilyen festék nem tapad és nem fed jól, ezért a modellező hajlik arra, hogy a szükségesnél többet szórjon ki, ami viszont könnyen megfolyik. A helyes arányt tehát akkor kapjuk, ha a festék éppen eléri azt az állapotot, amikor könnyen folyik. Ha nem vagyunk megelégedve a minőséggel, ne habozzunk átkeverni a festéket!
A szintetikus festékek oldószere a szintetikus higító, ami nem más, mint xilol vagy toluol, egy ciklikus szénhidrogén. Éppen ezért bánjunk vele óvatosan. Az egészségkárosító hatás mellett ez az anyag gyúlékony is!
Több festékgyártó a használati utasításban csak a saját - méregdrága - higítóját engedi használni. Ezt a kívánalmat a gyakorlat nem igazolta. A legtöbb szintetikus modellfestékkel jól lehet festeni úgy is, ha az ember közönséges szintetikus higítót vesz a háztartási boltban. Akinek persze ezzel kapcsolatban aggodalmai vannak és a pénzt sem sajnálja rá, vegye meg a festékhez ajánlott gyári higítót.
Ezekhez is árulnak a gyártók gyári higítót, de nem kell feltétlenül megvenni őket. Persze a higításhoz nem szabad csapvizet felhasználnunk. A csapvíz mindig "kemény", meszet tartalmaz, ami a száradás után világos foltokban kiülhet a frissen festett felületre. Emiatt kizárólag desztillált (ioncserélt) vizet használjunk!
A vizes bázisú festékek száradását gyorsíthatjuk, ha a víz mellett alkohollal higítjuk a festékek. Ennek nem feltétlenül szükséges drága tisztaszesznek lennie, akit a szag nem zavar, közönséges spirituszt (denaturált szesz) is használhat. A műszerek tisztításához szokásos izopropil-alkohol is megfelel.
Nem szabad azonban az alkoholos higítást túlzásba vinni. A tiszta alkohollal higított festék már fújás közben megszárad és nem alkot a felületen sima réteget. A tapasztalatok szerint nem szabad az alkohol-víz aránynak 1:1 fölé kerülni.
Ezekhez a festékeknek a higításához sajnos nincs olcsó alternatíva. A két márka (Gunze, Weinert) különböző higítót használ, a szaguk legalábbis nem egyforma. Nem is árulják el az összetételt, kísérletezni pedig kinek lenne kedve a drága festékkel? Meg kell tehát venni a gyári higítót! Szerencsére a higítót nagyobb kiszerelésben is árulják, mint magát a festéket.
Ez az oldal 2015 január 15.-én lett utóljára megváltoztatva
© Erő János