MÁV G-kocsik modelljei
|
Az első G-kocsi, ami egy Piko német G-kocsi átépítése.
A kocsiszekrényre ráöntött alkatrészek többsége el lett távolítva.
A kocsi a szellőző lamellák helyett
rézből maratott rácsokat kapott.
A ferde erősítő vasak is maratással készültek.
A sarokmerevítő lapok nagy része viszont egyszerűen
papírból lett kivágva.
Festés után úgysem látszik...
A tetőbordák kicsit vastagra sikerültek.
Az alvázról el lett tűntetve
a német fék és annak minden tartozéka,
de egyébként más változtatás nem történt rajta.
Az egyik kerékpár billegőre lett alakítva,
ami a jobb pályafekvést bizonyára elősegíti.
Később ez fölöslegesnek bizonyult.
|
|
A G-kocsik maratott alkatrészei.
Baloldalt alul a szellőzőrács látható.
Jobboldalt alul a ferde erősítőrudak.
A többi alkatrész mind sarokmerevítő.
|
|
A maratott alkatrészek másik csoportja.
Ez a lemez két G-kocsihoz tartalmaz csapágyvillákat.
4db. széles, régi tipusú csapágyvillát
és 4db. új tipusú, keskenyebb kivitelűt.
Persze másfajta teherkocsihoz is fel lehet ezeket használni,
sok kocsinak volt hasonló csapágyvillája.
Az anyaga 0,4mm vastag alpakka lemez.
Ez már elég erős ahhoz,
hogy a modellek futóművét szilárdan megtartsa.
|
|
A második, rézből készült kocsi alváza.
A lemezbe a bordák bele lettek maratva.
A nagy hossztartó 3x1mm-es réz C-profilból készült,
a kereszttartók 1x0,5mm-es profilból,
a belső hossztartók 1,4x0,7mm-es profilból.
Mivel ez utóbbi nem állt rendelkezésemre,
ezt ki kellett lemezből marni,
a CNC fúrógépet marógép üzemmódban használva.
|
|
Az alváz a már berakott kerekekkel.
Ebben a modellben nem tűs, hanem csapos tengelyek lettek berakva.
A tűs megoldást nagyon nehéz házilag kivitelezni,
vagy szorul, vagy kiesik a kerékpár a helyéről.
Itt egy cső készült, amibe egy 1mm-es acélrúd lett beerősítve.
Nem pörög olyan szabadon, mint a tűs csapágy,
de elég jól ahhoz, hogy a kocsi simán guruljon.
|
|
A kocsi alváza a sínen.
Jól megfigyelhető a magyar 5m-es tengelytávú G-kocsik jellegzetessége,
a szekrényhosszhoz képest széthúzott tengelytávolság.
A kerekek amerikai, JayBee gyártmányú, RP25 profilúak.
|
Miután a Piko kocsi tetején a 1x0,5mm-es
réz laposprofilok túlságosan vastagnak és
szélesnek bizonyultak nekifogtam, hogy filigránabb profilokat
készítsek. Mivel a reszelés ilyen mennyiségben
már igen alacsony hatásfokúnak igérkezett,
maratással próbálkoztam. Egy 0,3mm vastag rézlemez
mindkét fele be lett fújva alapozó festékkel,
majd ebbe száradás után karctűvel, mindkét
oldalon nagyon pontosan ugyanott vonalak lettek bekarcolva egymástól
0,9mm távolságra. Egy hosszabb maratás után a
karcoknál az anyag átmaródott és szép
párhuzamos csíkokat alkot. Az alámarás miatt
a csíkok keskenyebbek, mint a karcolás távolsága,
csak kb. 0,65-0,7mm szélesek. A kép a nap felé tartva
mutatja, hogy sajnos nem mindenütt maródott át - de ezt
óvatos hajlítgatással le lehet törni. Nem is egyforma
vastag mindegyik csík, ennyi a selejt.
Ezzel a szerszámmal lehet az alapozófestékkel befújt
rézlemezre párhuzamos vonalakat karcolni. A két
szélén a "létra" úgy készült, hogy
0,5mm-es fúróval pontosan 1,35mm-re lyuksorozat
készült. A lyukakba rézhuzalok lettek beforrasztva. Ezekre
feltámasztva lehet egymással párhuzamos vonalakat karcolni
a festékrétegbe. A lemez ezután maratásra
kerül, aminek során a karcolt vonalak elmélyülnek
és kiszélesednek.
A vonalak távolsága jól modellezi a MÁV-nál
a teherkocsik oldalához használt kb.120mm széles
léceket. Itt a képen viszont alváz modellje
készül, amiben duván dupla olyan széles lécek
voltak. Ezt úgy lehet készíteni, hogy a vonalzót
csak minden második létrafokra fektetjük fel. Ha
kétoldalasan maratott lemezt készítünk,
pl.alvázhoz vagy nyitott kocsihoz, ügyelni kell arra, hogy a
két oldalon lévő vonalak ne legyenek pontosan szemben.
Ugyanis ekkor a maratás során teljesen átmaródhat
a réz és a lemez kilyukad, de legalábbis nagyon
meggyengül.
A fenti profilok készítéséhez egy másik
"létra" készült, 0,9mm-es kiosztással. Itt viszont
pont arra kellett vigyázni, hogy a két oldal vonalai pontosan
egybeessenek.
|
A kocsi "doboza" összeforrasztva és fejre állítva.
Látható, hogy az oldalfalakat alul egy keskeny,
felül egy széles csík tartja össze
és mindez a sarkokban össze van forrasztva
a homlokfallal és annak az alsó kereszttartójával.
A kereszttartóba majd menetes furatok
kerülnek a csavarok számára, amik az alvázhoz
erősítik, de ezeknek a helye csak akkor lesz világos,
ha a kapcsoló-mechanika rendelkezésre fog állni.
|
|
A rugó- és kerékfelfüggesztés alkatrészei az ujjam hegyén.
A tartóbak csiszolással készült, itt még nincs lesorjázva.
A láncszem vegyi maratással készült,
a lyukak fel lettek fúrva 0,4mm-es átmérőre.
|
|
A felfüggesztés összeszerelése.
Egy NyÁK-lapba 0,4mm-es furatok lettek befúrva
pontosan a láncszemek furatának a helyére.
Ezekbe 0,4mm-es huzalokat kell bedugni,
hogy pár mm-re kiálljanak.
A kiálló huzalokra rá kell fűzni az alsó láncszemet,
a tartóbakot és a felső láncszemet.
Ezután az előkészített rugóköteg bekerül a
láncszem másik végére és az egészet
pákával össze lehet forrasztani.
A rugó természetesen nem rugózik - ahhoz túl vastag is lenne
- de az alá kerülő csapágyház sem tartja a kereket,
az egész csak egy imitácó,
ami a valódi kerékfelfüggesztés elé kerül.
|
|
A majdnem kész G-kocsi a festés előtt.
Az ütközője még nem a végleges kivitel,
oda valódi kosár-ütközők kerülnek, a Weinert cég öntvényei.
Ezeket itt csak a fényképezés kedvéért esztergáltam le gyorsan:
nélkülük nagyon kukán nézne ki a kocsi.
|
|
Egy másik nézet.
Még valami hiányzik, az igazi kocsin ajtó két oldalán látható
trapéz formájú szegecselt veret.
Ezeket elfelejtettem rárakni a maratási filmre.
De még festés előtt fel fognak kerülni.
|
|
A kocsi oldala közelebbről.
Az ajtó rögzítőpántja levehető
és az ajtó természetesen kinyitható.
A görgője azonban nem forog ;-))))
|
|
A 4m-es tengelytávú G-kocsi alváza.
Jól látszik, hogy a konstrukció eltér
az 5m-es tengelytávú, újabb típustól.
|
|
A 4m-es tengelytávú G-kocsi kerékfelfüggesztése.
Ezek a kocsik még kétrészes csapágytokkal készültek.
|
|
A harmadik, kézifékes 5m tengelytávolságú
G-kocsi modelljéhez a felépítmény
túlnyomórészt alpakkából készült.
Csak a profilok és a maratott alkatrészek vannak rézből.
|
|
A kézifékes kocsimodell alulról.
Az alváz még teljes egészében rézből van.
A képen fel lehet ismerni a fékrudazatot
az emeltyűkkel és vonórudakkal.
|
Előre a kész kocsik képeihez
Vissza a Képmenű oldalára
Vissza a G-kocsi építés oldalára
Vissza a Főoldalra
Ez az oldal 2006 december 31.-én lett utóljára megváltoztatva.
© Erő János