Az itt következő eszmefuttatás azt mutatja be, hogy milyen paraméterek határozzák meg a modell-fordítókorongok vágánykapcsolatát, mik a lehetséges méretek és milyen megkötésekkel kell számolni.
A tervek alapja egy olyan fordítókorong, amelynél a kapcsolódó vágányok távolodva egy párhuzamos vágánylírát alkotnak. Tehát nem foglalkozunk azzal az esettel, ahol - mint egy körfűtőháznál - a csatlakozó vágányok sugárirányban egyenesen távolodnak a korongtól.
A másik feltétel az, hogy a korongról elvezető sínek egymást ne keresztezzék. Ahogy erről szó volt, 230mm korong átmérő mellett a vágánytengelyek minimális távolsága a korong pereménél így durván 20mm-re jön ki. A korong kerületét ezzel az értékkel elosztva megkapjuk, hogy körös-körben hány vágány fér el a korong körül, azaz legalább mekkora szöget zárnak be a vágányok egymásal a korongra való csatlakozásnál.
A harmadik paraméter a párhuzamos vágányok kiosztása, azaz egymástól való távolsága. Erre a szabvány minimálisan 46mm-t ír elő, ennél persze nagyobb is lehet, pl. a Tillig váltókkal készített váltólírában a vágánytengely távolság 59mm. Persze ez azt is jelenti, hogy az egész modul ennyivel szélesebb lesz.
Ez felel meg nagyjából azoknak a feltételeknek, amelyek figyelembevételével készítettem a saját terveimet. Ahogy a képen is látszik, a két paraméter, a korong átmérője és a vágányok kiosztása (azzal a feltétellel, hogy a sínek nem keresztezhetik egymást) meghatározza a lehetséges legnagyobb ívsugarat. Mivel a gőzmozdonyok miatt nagyjából 600mm-nél kisebb ívet nem lehet alkalmazni, egy oldalon összesen 3 vágányt lehet betervezni, az egyenessel és a másik oldallal együtt 7-et. A legkülső vágány 470,5mm-es ívsugara igényes terepasztalon nem elfogadható, gőzmozdony modellek számára nem bejárható - de csúnya is.
A rajzon az alsó lila hosszméret (296,0mm) azt a távolságot mutatja, ahol a legnagyobb sugarú ív után az egyenes szakasz következik. A zöld méret pedig azt a távolságot, ahol az űrszelvények összeérnek, vagyis a biztonsági határjel helyét. A zöld méret tulajdonképpen a fordítókorong modul "kieső tere", ezen a részen jármű nem állhat, hiszen akkor a szomszédos vágányt nem lehet használni.
Ezt ezeken a rajzokon határokat a szabványos 40mm-es jármű űrszelvény figyelembevételével szerkesztettem meg, tehát nem a vágány űrszelvény alapján, ami a NEM 102-es szabvány szerint 48mm lenne, vagyis nagyobb, mint a párhuzamos vágányok előírt vágánytengely-távolsága! Ha azzal terveznénk, akkor biztonsági határjel pontosan az egyenes és íves szakasz talákozására esne, tehát a lila méret adná meg.
A megadott ívsugarak az adott geometria mellett lehetséges legnagyobbat jelentik. Ennél kisebbet lehet alkalmazni, mindössz a nagy ívet egy kisebb sugarú ívvel és a két végére illesztett egyenessel kell pótolni.
A csatlakozó vágányok ívsugarát meg lehet úgy növelni, ha a párhuzamos vágányok távolságát nagyobbra vesszük. Az ábrán látható példa a Tillig-Elite vágányrendszer váltólírája által megvalósított vágánytávolságot, 59mm-t vett alapul. Ilyenkor megnő a minimális ívsugár, de az elrendezés szélessége mellett megnő az ívek hossza is, azaz távolabb lesz az egyenes szakasz, de kieső tér lecsökken, 153,4mm helyett 133,7mm lesz, nagyjából 20mm nyereség. Viszont a szélesség 7 vágány esetén 78mm-rel, az ábrán látható 9 vágány esetén 104mm-rel nő meg.
Természetesen lehet a problémát úgy is megközelíteni, hogy nagyobb korongot készítünk. Hazánkban a legnagyobb fordítókorongok 26m átmérőjűek voltak, ennek H0-ban nagyjából 300mm felel meg. Itt a kerület 942mm-re adódik. Ennél már egy kis ügyeskedéssel, a kerület mentén 19,6mm-es vágánytávolsággal 7,5 fokos kiosztást is el lehet érni. Ezáltal a negyedik csatlakozó vágány is csak 30 fokra fog eltérni, annyira, mint a 230mm-es korongnál a harmadik! Ennek megfelelően az egyes ívsugarak is nagyobbak lesznek. A rajz szerint a legkisebb ívsugár is 813,6mm, még bőven bejárható gőzmozdony modellel.
A megoldás ára, hogy a líra jóval hosszabb az eddigieknél, a kieső tér 210mm, a legtávolabbi egyenes pedig 401,8mm-re, tehát több, mint 40 centire van a korong peremétől. Ne feledjük azt sem, hogy egy 300mm hosszú fordítókorong-hidat jóval nehezebb elkészíteni, mint egy 230mm-eset.
Végül egy olyan megoldás, ahol az előző példa nagy sugarú íveit egységesen 700mm-es ívekkel és a végükhöz csatlakozó egyenes szakaszokkal helyettesítjük. Ezáltal a legközelebbi vágányon jelentősen lecsökken a kieső tér és az egyenes szakasz távolsága is. A legtávolabbi vágánynál viszont, ahol a 813,6mm-es ívsugarat csökkentettük 700mm-re, vagyis az eltérés nem annyira jelentős, a nyereség sem számottevő.
Végülis a megvalósult terven a vágányok az eredeti, 46mm-es távolsággal lettek kiosztva. A két nagyobb sugarú belső ívet viszont egy-egy 700mm sugarú ív és két-két egyenes szakasz helyettesít. Így a tárolósínek használható hossza megnövekszik. A legkisebb ív persze nem lehet 700mm-es sugarú, hiszen az már az első példán is kisebb ívsugárral rendelkezett. Itt egy kicsit "csaltam" is, mert az ívsugarat 615mm-re növeltem, ezért az ív pár milliméterrel "belóg" a korong területébe.
Az ábrán a felső, kék méretek mutatják a kieső terek és a rendelkezésre álló vágányhosszak méretét, az alsó, piros számok az egyenes szakaszok hosszát. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kieső terek szerkesztésénél ezen a rajzon, a többi rajzzal ellentétben nem a szabványos 40mm-es járműszelvény szélességet, hanem egy csökkentett, 38mm-es szélességet vettem alapul. Ugyanis nincs olyan modellem, ami 38mm-nél szélesebb lenne. De emiatt ez a rajz nem hasonlítható össze közvetlenül a többi példa rajzával.
Ez az oldal 2015 december 4.-én lett utoljára megváltoztatva.
© Erő János