Ezt a modellt a "Dover" karton kivágós H0-ás házmodellek mintájára terveztem. Először egy számítógépes CAD terv készült. Ennek a vonalai lézernyomtatóval lettek kinyomtatva fehér és sárga papírra. Hogy az ajtók és ablakok életszerűbbek legyenek, azok külön lettek kivágva és a falakra ráragasztva.
Sajnos a tervezés idején nem állt a rendelkezésemre az épület, vagy hasonló épületek eredeti terve. Karácsony szünet volt és nem sok kedvem volt ahhoz sem, hogy egy mérőszalaggal körbeutazzak és egy igazi állomást felmérjek. Így a méreteket fényképek összehasonlításával, lemérésével és kivetítésével próbáltam megállapítani.
Az egyik alapot az ajtók és az ablakok mérete jelentette. A felmérés során abból indultam ki, hogy már az épületek tervezésének az idejében bizonyára kerek értékeket vettek alapul a fő méretekhez, legalábbis 10cm-re kerekítve. Ezért készítettem egy nagy táblázatot, amibe beleírtam, hogy az egyes fő méreteket a különböző képeken mekkorának mértem meg. Legtöbb hasonló értéket mutatott, néhány volt csak erősen eltérő méret. Ezeket mérési hibának vagy nem figyelembe vett perspektivikus torzításnak tekintettem és egyszerűen kihagytam. A megmaradt számok átlagát 10cm-es pontosságra kerekítettem.
Az eljárás meglepően hatékonynak bizonyult. Amikor évekkel később egy könyvben rátaláltam az ilyen épületek méretezett alaprajzára, kellemesen meglepődve láttam, hogy a modell méretei egész pontosan követik a terven láthatókat. Az egyetlen számottevő különbség az épület mélységében volt, ez nálam 10m, míg a terven 11m. Az oka az eltérésnek valószínüleg a fényképeken előforduló perspektivikus torzítás a magassági és a szélességi arányok között.
Érdekes problémát jelentett, hogy a régi képek tanúsága szerint a földszinti ablakok keskenyebbek voltak, mint az emeletiek. Sajnos a tervrajzokról sem derült ki, hogy valóban így volt-e. A modellen mindenesetre keskenyebbre készítettem a földszinti ablakokat.
A fényképekről leolvasott méretek felhasználásával
CAD rajzok
készültek. Az ablakok és az ajtók blokkoknak
definiálva egyszerűen be lettek integrálva a tervbe.
A tető cserepei egy cserépből mátrixsokszorozási
eljárással ("array") készültek. Mindent a modellhez
képest 1:1-es méretarányban lehetett lerajzolni, és
a kész rajzot több példányban
lézernyomtatóval lehetett papírra nyomtatni. A falból
készült egy példány sárga papírra
és több példány fehér papírra. A
tető szürke papírra lett kinyomtatva.
Nyomtatás után az oldalfalak sárga papírja valamint
a szürke tető fel lett kasírozva kartonra. A kartonból
való kivágásnál az összeragasztás
céljára az oldalak mentén füleket kellett hagyni.
Ugyancsak ki lettek vágva az ajtótokok és a kerek
tetőszellőző nyílás.
Ezután mind a falakra mind pedig a tető kartonjára belülről
bordák kerültek felragasztásra. Erre azért van
szükség, hogy a kasírozott karton meg ne vetemedjen.
Még az összeragasztás előtt rákerültek a falakra a vízszintes külső homlokzati bordák. Ezek is kartonból készültek, bár igényes esetben bizonyára szebb lett volna őket gipszből kiönteni. Az ablakok egyszerűen rá lettek ragasztva a falakra, mert az eredeti állomásokon is az ablakok kifelé nyíltak. A padlásszellőző kerete és maga a lyuk is pengekéssel lett kerekre kivágva. Az ajtók kerete gyufából van. Méretre vágás és a fal-kartonra való beragasztás után ezek fehérre lettek festve, valamint a sarokkövek fugája erre vékony filctollal rá lett rajzolva, mintegy a külső sarokkő-sor folytatásaként. Az ajtókeretre belülről rá lettek ragasztva az ajtók, miután ezek zöld filctollal ki lettek szinezve.
Ezután a "doboz" az élek bekarcolása után meg lett hajlítva és össze lett ragasztva. Ragasztáshoz fehér faragasztót használtam. A sarokkő-sor és a nyílászárók körül látható sarokkövek a fehér papírra nyomtatott mintából lettek kivágva. Ennek a kősornak egy kicsivel nagyobb a mérete, mint a falon lévőnek, hogy a falra nyomtatott vonalakat még ragasztás után is elfedje. Kivágás és meghajlítás után rá lettek ragasztva az élekre. Így egyben az élek ragasztását is eltakarják.
A szürke tetőn egy-két cserép sötétebbre,
mások meg világosabbra lettek befestve, hiszen a
valóságban sem léteznek tetők amik teljesen egyforma
színű cserepekből állnak. A tető
kilógó részének alsó oldalára
lécutánzat nyomtatása került felragasztásra.
Az összeragasztás után pedig a hosszgerendák
kilátszó vége lett fából kivágva
és befestve felragasztva a tető alsó részére.
A tető homlokzati élére pedig zöld fedőléc
került.
Nem sokkal az állomás modelljének az elkészítése előtt Latex öntőformákkal kísérleteztem. Többek között egy Faller téglafalról is készítettem öntőformát. Ezt használtam a kémény kiöntéséhez.
Először rézből készült egy forma, ami a négy kéményoldal 45 fokban letört hátoldalához adta meg a tartást. Ezt a Latex téglafal-mintára helyezve lehetett kiönteni gipszből a kémények négy oldalfalát. Ez a 45 fokban hátul letört négy oldal a hátával egymáshoz ragasztva adta ki a kéményt. A ragasztáskor arra kellett vigyázni, hogy a sarkokon a négy oldalnak a téglafugái egy vonalban legyenek, hiszen az nagyon feltűnő volna, ha egy téglasor a szomszédos oldalon más magasságban folytatódna.
A gipszkémények téglavörös festékkel ún. szárazecseteléses technológiával lettek befestve. Ennél az eljárásnál a festéket olyan sűrűre keverjük, hogy már nem folyik, csak éppen tapad. Ebbe belemártva az ecsetet a téglafalat óvatosan, ferdén tartott ecsettel húzzuk végig oly módon, hogy a festék csak a "téglák" felületét színezi be, de a fugákba már nem folyik be. Mivel ekkor a fugák gipsz-fehérek maradnak, az egész egy igazi téglasor benyomását kelti. Ha a fehér fugákat egy kéményhez nem találjuk eléggé életszerűnek, a téglavörös festés előtt az egész kéményt nagyon híg fekete festékkel vagy tussal halványszürkére festhetjük. Ekkor a vörös festés után a fugák szürkék maradnak.
A kémény tetejére egy szintén gipszből öntött és szürkére festett korona került. Ennek a kerek lyukjába pedig egy 4mm átmérőjű rézcső, ugyancsak szürkére festve. Az egész végén a kémények még különböző sűrűségű fekete festékkel kicsit öregítve lettek, mint egy igazi kémény, amire kiült a korom meg kátrány. A kémények a tetőn vágott négyszögletes nyílásokba lettek beragasztva fehér faragasztóval.
Az ereszcsatornákat nem könnyű elkészíteni (a fényképeken még nincsenek elkészítve), Ezek félbevágott vékony műanyag csövekből lettek összeragasztva és befestve zöldre. A függőleges csatornák szigetelt drótból vannak.
Jóllehet az épület gyakorlatilag kész, érdekes lenne egy kis környezetet is készíteni hozzá. Ez egy fából készült verandát is tartalmazhatna, amilyenek régebben a fényképek tanúsága szerint gyakran álltak az állomásépületek oldalán. Lehetne néhány szabványos vasuti melléképületet is készíteni, mint egy mellékhelyiség és egy kút. A tartozékok szintén gyakran feltűnnek régi fényképeken. Ez egy későbbi karácsonyi projekt lesz.
Vissza a Modellépítési főoldalra
Ez az oldal 2001 január 31.-én lett utóljára megváltoztatva.
© Erő János