A régi hűtőkocsik színe jól megfigyelhető a Közlekedési Múzeum modelljén. A homlok- és oldalfalak világos szürkék voltak, az alváz és a szerelvények feketék, a tető pedig fehér. Miután volt fekete Tamiya festékem, a szürkét és a fehéret is ebből a típusból szereztem be.
Az alváz befestése nem okozott gondot, a fekete Tamiya festéket nagyon jól lehet fújni légecsettel. Sokkal nehezebb volt a kocsiszekrény. Ellentétben a Gh kocsi modelljével a hűtőkocsi modellek teteje nem levehető, össze van forrasztva az oldalfalakkal. Mivel a tető fehér, az oldalak viszont szürkék, az egyiket maszkolni kell a másik színre való befújás előtt. Úgy döntöttem, hogy a tetőt fújom először fehérre és csak azután az oldalfalakat szürkére mert féltem, hogy a félig szürke, félig nyers alpakka tető átmenete át fog ütni az amúgy is rosszul fedő fehér festék alól.
Már a fehér festék szórása is gondokat okozott. A fényes fehér festék nem fedett jól a sarkoknál, ellenben összegyűlt a tetőnyílások pereménél. Kétszeres fújás sem hozott igazán elfogadható eredményt. Amikor a fehér megszáradt, a peremét lemaszkoltam. A maszkoló szalagot felragasztás előtt többször felragasztottam üvegre és lehúztam, hogy ezzel is csökkentsem a tapadását. Először csak az egyik kocsi tetejét maszkoltam be és ezt festettem be. Sajnos a legnagyobb óvatosság ellenére is a maszkoló szalag lehúzta a fehér festéket. Az egész felépítmény ment be a fékolajba - az persze 10 perc alatt leszedte a friss festéket. Másodszorra már kezdetnek Gunze fém alapozóval (Mr Metal Primer) fújtam be a modellt, de a várakozásaimmal ellentétben az sem tapadt igazán meggyőzően az alpakkára. Emiatt a fehér festés után nem ragasztottam fel a maszkoló szalagot, hanem kemény papírból kivágtam egy kitakaró lapot és festés közben azt tartottam folyamatosan oda a tető és az oldalfal találkozásához.
A kapaszkodók, rudak, tetőszerelvények - különös gonddal a tetőnyílások pántjaira! - egy nagyon vékony ecsettel kézzel lettek feketére festve. Próbálkoztam a Tamiya festékkel is és szintetikus festékkel is (Model Master). A szintetikus festék persze jobban ecsetelhető, de nem éreztem egetverő különbséget a kettő között. Ehhez a babramunkához szemüveg, biztos kéz-alátámasztás és sok-sok türelem kell. A régi kocsi homlokfalán látható lépcsőfokokat is egyesével kellett kézzel befesteni. De megérte, a kocsi egész megnyerően néz ki.
Vissza a Gn-kocsi projekt főoldalára
Ez az oldal 2010 november 12.-én lett utóljára megváltoztatva.
© Erő János
