Először az volt a tervem, hogy egy kész modellhez gyártott, műanyag alkatrészt szerzek be a kocsikhoz. Ennek a beszerzése azonban nem volt könnyű, ilyet nemigen árulnak alkatrészként. A másik probléma az volt, hogy a gyári modellek harmonikájának a mérete nem felelt meg a magyar átjárók méretének. Ezért magam készítettem el a harmonikákat rézből.
A megfelelő formát réz maratással alakítotam ki. A harmonika 0,5mm vastag, réz lemezből készült, felváltva egy kisebb és egy nagyobb gyűrűből. Összesen 9 ilyen elem van összeépítve, ezek valójában az összecsukott állapotnál nagyobb, a kihúzottnál viszont kisebb harmonikát alkotnak.
|
A harmonika maratási filmje.
Ezen látható a 9 elem.
Ha a 9 gyűrű egymás mellett lenne a filmen,
igen nagy réz lemezre lenne szükség,
a gyűrűk belseje pedig fölösleges lenne,
csak a hulladékot gyarapítaná.
Ezért nem teljes gyűrűk készültek,
az elemek alul nyitottak,
így egymásba fűzhetők.
Az eljárás hátránya,
hogy mindegyik elembe alul be kell rakni egy-egy toldatot,
amitől teljes gyűrűk lesznek.
Apró furatok láthatók az elemeken. Ezek a pozícionálást szolgálják. Amelyik elemen kívül vannak a furatok, azok a harmonika belső elemei lesznek, ahol belül van a furat, az lesz a külső. A filmen láthatók még kis konzolok is, amelyek eredetileg a harmonika felső tartói lettek volna. Sajnos a vastag lemezen olyan nagy mértékű volt az alámaródás, hogy ezek a maratás után használhatatlanok lettek. Ezeket aztán külön el kellett készíteni fűrésszel, reszelővel. |
|
A harmonika külső elemei élben végződnek. Ezért a nagyobb elemek körben élesre lettek csiszolva a vágókorong lapján. |
|
A nagyobb elemek belső éléről csak az alámaródás során benne maradt élet kellett lereszelni. Ugyanígy a kisebb elemek külsejéről. |
|
A legkeményebb dió a kis elemek belső éle volt. Ezeket is élesre kell csiszolni, de a vágókorong nem fért hozzájuk, a reszeléshez nem lehetett megfogni. Ezért egy "reszelő sablon" készült, ami lehetővé tette az élek 30-40 fokos élbe reszelését. |
|
A gyűrűk alsó, nyitott részébe egy kis zárólemezt kellett beforrasztani. Ehhez egy forrasztó sablon készült, aminek a tüskéi biztosították, hogy a harmonika oldalai párhuzamosak maradjanak. A forrasztás így persze elég gyenge, de csak az egész harmonika összeforrászásáig kell tartania. A kész, összeforrasztott harmonikában a zárólemezt már a szomszédai tartják. |
|
A harmonika lemezei egy, a furaton átdugott réz huzalra lettek felfűzve. |
|
A harmonika összeforrasztásához egy forrasztó sablon készült. Ez már aluminiumból van, mert a lángforrasztást a műanyag nem bírná ki. Az alaplapján furatok vannak pont ugyanott, mint a gyűrűk furatai. Ezekbe ø0,4mm-es huzalok kerültek, ezekre lett az összes gyűrű felrakva. |
|
Az egész szendvicsre egy felső, szintén aluminiumból készült lap lett rácsavarozva. Ez szorítja össze a harmonikát a forrasztás idejére. A fedőlap középen nyitott, hogy a láng belülről is érje a szerkezetet. |
|
A harmonika forrasztása. Körös körben alaposan be lett kenve folyasztószerrel és lánggal fel lett melegítve. Ezután a lángot elvéve körös-körben oda lehetett érinteni a forrasztóónt, ami szétfutott és benyomult az elemek közti résbe. A lehülés után a szendvicset szét lehetett csavarozni és a forrasztást spiritusszal alaposan megmosva eltávolítani a folyasztószer és a gyanta maradékát. A harmonika belső oldalán megmaradtak a tüskék, ezek illeszkednek be a kocsiszekrény homloklapján az erre szolgáló furatokba. A harmonika nem lett felforrasztva a kocsira. A festés során a kocsiszekrény sötétzöld lett, a harmonika viszont fekete, ezért külön lettek befestve. A festés után a harmonika epoxi ragasztóval lett felerősítve a kocsi festett homloklapjára. |
Előre a modellek készítésének 6. oldalára
Ez az oldal 2022 december 17-én lett utoljára megváltoztatva.
© Erő János