A formátumon nem változtattam, nem építettem be csinos grafikai elemeket, megmaradt a régi HTML. Viszont átkódoltam a szöveget, így most már helyes "ő" és "ű" betűket láthat az olvasó, vége a kalapos "ô" és "û" korszaknak.
A rézmodellekről szóló cikkemben szerepelt ez a mondat:
"Pedig ez lehet a magyar modell-készítés Achilles-sarka: hány jól sikerült modellt lehet látni a kiállításokon túl vastag és csillogó festékkel lefújva, ami agyoncsapja az egyébként szép munkát."
Hosszú ideig reméltem, hogy valaki majd ír erről a közérdeklődésre számot tartó témáról, de eddig nem akadt jelentkező. Így aztán úgy döntöttem, hogy hozzáfogok magam.
Elöljáróban le kell szögezni, hogy nem tartom magam festő-profinak. Jóllehet nem egy vasúti modellt festettem már be, a festés a számomra csak egy tevékenység a modellépítés közben alkalmazott sokféle munkafolyamat közül. Jól tudom, hogy vannak ennek a tevékenységnek profi képviselői is. Még Magyarországon is élnek olyan szakértői a témának, akik üzleti alapon is vállalják, hogy modellmozdonyokat és -kocsikat festenek és feliratoznak. Valódi profik tehát. Sajnos arra egyikük sem vállalkozott eddig még, hogy a tapasztalatait, tudását mások számára is elérhetővé tegye, hogy erről cikket vagy netalán könyvet írjon. Ezért vállakozom erre a feladatra ezzel az írással. Remélem, előbb-utóbb az igazi profik közűl is valaki vállakozik valamilyen ennél hozzáértőbb, alaposabb, kiadósabb publikációra. Akkor ez az írás szerepét veszti.
Annál is inkább szükség van mások közreműködésére is, mert ezt az írást - mintegy folytatásaként a rézmodell-építésről szóló cikkemnek - kizárólag a modellvasutak festésének szentelem. Főleg járművek festésének, de persze azok is hasznát veszik, akik modell épületeket vagy a terepasztal egyéb modell-tartozékait próbálják befesteni. Nem kívánom viszont a festés határterületeit is a témák közé besorolni, mint pl. a modellek öregbítése és feliratozása. Nem érintem a vonalazást sem. Szerencsére ez utóbbi nem okoz nagy fejtörést a magyar vasútmodellek építőinek: a magyar vasúti járműveket hagyományosan nem látták el díszítő vonalazással. A századforduló tájékán ugyan a vasúti kocsikat díszítették vonalazással, mint az a Nosztalgia-járműkészlet Cmn tipusú kocsijain is nagyon szépen látható, de sem a mozdonyokat, sem pedig más korokban a kocsikat nem vonalazták. Az országszerte kiállított mozdonyok néha egészen feltűnő vonaldíszítése a gépeket a kiállításra felkészítő műhely festőmunkásainak a fantáziájában született meg.
A témába való belemerülés előtt még egy megjegyzés. Jóllehet a modelleket sokféle technikával lehet festeni, színezni, én itt csak a miniatűr szórópisztolyos (airbrush) módszert írom le. Az ugyanis a meggyőződésem, hogy a modelleket - néhány különleges alkatrésztől és helyzettől eltekintve - csak ilyen módszerrel lehet igazán kielégítő minőségben befesteni. Láttam sok ecsettel festett modellt, olyat is, amit profi festők eladás céljára festettek, de szerintem a festés minősége a legnagyobb tudás, igyekezet és a felhasznált legjobb minőségű anyagok ellenére sem érte el a szórópisztolyos festés minőségét. Ezért azt ajánlanám mindenkinek, hogy ne fecsérelje el az idejét és türelmét a hagyományos festéssel való próbálkozásokra, hanem arra összpontosítson, hogyan tud szert tenni airbrush felszerelésre és a kezelésében szükséges jártasságra,
Külföldön a miniatűr szórópisztolyt szinte mindenütt "airbrush"-nak nevezik. Ennek az angol szónak a magyar tükörfordítása "légecset". Ezt a fordítást rövidnek és találónak érzem olyannyira, hogy ebben a cikkben megpróbálom használni. Hátha elterjed, mint a legújabb nyelvújítási termék!
Tehát légecset.
Egy későbbi leírás a Weinert festékekről, amelyek nem régóta vannak a piacon.
Ez az oldal 2016 január 7.-én lett utóljára megváltoztatva
© Erő János