Sok vita van a modellezők között az alapozás szükségességéről. Van, aki teljesen feleslegesnek tartja, van aki szerint a homokfúvatás teljes mértékben helyettesíti.
Jómagam hosszú ideig mindkettőt alkalmaztam, a lehetőségektől és körülményektől függően vagy homokfúvatással vagy alapozással - ritkábban mindkettővel kezeltem a felületet festés előtt. A gyakorlat során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a homokfúvatás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket és sok gonddal jár. Elsősorban azért, mert nem lehet egyszerűen a kerti homokozóból kinyerni a hozzá való homokot, de még az ipari homokfúvatáshoz használatos homok sem megfelelő: mindkettő túl nagy szemcséjű. A modellezéshez való finom kvarchomokot nehéz beszerezni. Ha az ember takarékoskodik vele és használat után összegyűjti, mindenképpen tisztítani kell, a felhasznált homok tele lesz piszokkal, szőrszálakkal. De sajnos a megszűrés sem elegendő: a használt homok kissé zsírosodik és könnyen összeáll. Emellett, jóllehet a homokfúvott felület érdesebb lesz, valamennyivel jobban tartja a festéket, de sajnos a hatása nem kielégítő. Így a festék tapadásának a növelésére marad az alapozás.
Az alapozók általában jobban tapadnak a festendő felületre, mint a fedőfestékek. Ez később a festés tartósságára is kihat. Az alapozás másik haszna, hogy egységes színt ad az alapfelületnek. Előfordulhat ugyanis, hogy a modell különböző alapszínű alkatrészekből van összeépítve. Ha egyszínű festést szeretnénk, a fedőfestéken átütő alapszín nem engedi meg az egységes színmintát. Csak több réteg fedőfestékkel lehet a kívánatos eredményt elérni.
Sok alapozófestéknek agresszívabb oldószere van, mint a fedőfestékeknek. Ez előny, mert emiatt tapadnak ezek jobban a felületen, egy kicsit megmarják a felszínt. Rendszerint nem káros mértékben támadják meg a műanyagot márcsak azért sem, mert a légecsetelés során az oldószer egy része már a levegőben kipárolog a festékből. De ha kétségeink vannak, inkább végezzünk próbafestést a modell belső, nem látható részén. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy a kifejezetten műanyaghoz ajánlott alapozókkal nem fordul elő ilyen probléma.
Pont az agresszívabb oldószerek miatt alapozás után a szokásosnál hosszabb száradási időt kell betartani. Ha ugyanis az oldószer még nem távozott el teljes mértékben a festékből, meg fogja támadni a ráfújt fedőfestéket, ami ettől felhólyagosodik.
Néhány festékgyártó kínál speciális műanyag alapozókat. A Humbrol termékével nem volt sikeres a kísérlet. A légecsetet számtalan, pókhálónál is vékonyabb szál hagyta el és nem fedett a festék. Ecsetelésre bizonyára alkalmas, de akkor pont a légecset legfontosabb előnyét, az egyenletes felületet veszítjük el. Más gyártmánynál még nem találkoztam ezzel a jelenséggel.
Nehezebb feladat a fém modellek festése. Ma már az a véleményem, hogy ezeknél az alapozást nem lehet elkerülni. Vas felületre nem rossz a szokásos fedőfestékek tapadása, de réz felületen már sokkal gyengébb és alpakkán kimondottan rossz. Ezekhez kifejezetten fémhez való alapozókat kell használni, mert a műanyag alapozók nem tapadnak rajtuk jobban, mint a szokásos festékek. Fém alapozót viszont modellezésre alkalmas kivitelben nem könnyű találni. Gunze kínálatában van ilyen (a "Mr. Metal Primer" alapozó), ami egy oldószeres színtelen lakk. Ezzel is tettem próbát, de az eredmény nem volt kielégítő. A lakkot csak a saját Gunze higítójával lehet higítani, nem egészen világos, hogy milyen mértékben. A dobozra nem volt ráírva, ki kellett kísérletezni. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy színtelen lakk lévén nagyon nehéz szemmel megítélni a réteg vastagságát. Megtörtént, hogy annyira vastag lett az alapozó lakkréteg, hogy teljesen kitöltötte a teherkocsi modell léceinek a rését, de ez csak jóval később, a fedőfesték felhordása után lett látható. Természetesen le kellett maratni az egészet és újrafesteni a modellt. Emellett a festés nem lett lényegesen tartósabb, mint alapozás nélkül.
Mostanában Weinert alapozót használok, ami szintén oldószeres akril lakk, de nem színtelen, így sokkal könnyebb a felhordása. Jobban tapad, mint a szokásos fedőfestékek, de csodát ettől se várjunk.
Ez az oldal 2015 január 14.-én lett utóljára megváltoztatva
© Erő János